27,

Reggel arra keltem fel hogy valaki szólongat és simogatja a vállamat és az arcomat.Kinyitottam a szememet és két gyönyörű smaragdzöld szempárral találtam magam szembe.
-Jó reggelt álomszuszék.-mondta vidáman
Hogy lehet már ilyen korán reggel ilyen éber és vidám?
-Szia.-mondtam rekedten és átfordultam a másik oldalra és bebújtam a takaró alá,azzal a szándékkal hogy én bizony tovább fogok aludni.
-Na Ash,mennünk kell-mondta Harry majd lehúzta rólam a takarót.
-Mégis hová?-nyafogtam
Nagyon nyűgös tudok lenni mikor fáradt vagyok,és általában egész nap hisztis vagyok ha nem tudom magam normálisan kialudni.
-Vissza kell mennem Londonba,mert fotózásunk van.Ja és Em is jön velünk mert neki is az van.-mondta
Anyám belecsöppentem egy elfoglalt hírességekkel teli világban,már a barátnőm is az.Egy fotómodell.Hát igen ehhez még hozzá kell szoknom.
-Nem akarom hogy elmenj.-bújtam hozzá
-Tudod,hogy én sem akarlak itt hagyni,de nincs más választásom.-mondta szomorúan.
Gondolkodtam hogy mit tehetnék,hisz most semmiképpen nem akarok nélküle lenni,főleg hogy ki kell nyitnom a felvételi papírt,ami éppen a táskám mélyén lapul.Ja igen nem is mondtam,tegnap megjött mindkét felvételi lapom és csak az egyiket mertem kinyitni.A New Yorki sulisat,ahová nem vettek fel.Ami két dolgot jelenthet.Egy:nem vettek fel sehová.Kettő:Londonba vettek fel.
De sajnos egy beszari nyuszi vagyok és nem merem kinyitni.Arra gondoltam majd akkor nyitom ki ha Harry is velem van.De persze nem így hogy sietünk hanem úgy hogy van időnk megbeszélni.
-Veled mehetek?-csúszott ki a számon a mondta amivel magamat is megleptem.Én Londonba akarok menni?Magamtól?
De jobban belegondolva ez nem is olyan rossz ötlet,hisz a repülőn meg tudjuk beszélni a sulis dolgot.Ráadásul ha oda vesznek fel,akkor ott kell élnem.Nem félhetek a várostól.
-Velem szeretnél jönni?Londonba?-kerekedett ki a szeme
-Igen.-mondtam olyan határozottan ahogy csak tudtam
-Persze,nagyon örülnék.-mondta hatalmas mosollyal.
-Oké csak haza kell mennem,pár cuccért és hogy átöltözzek.-mutattam szalagavató ruhámra
-Rendben rendelek neked egy taxit és a repülőtéren találkozunk.Ez igy megfelel neked?-kérdezte még mindig vidáman.
-Tökéletes.-mondtam majd nyomtam egy csókot a szájára és már ugrottam is ki az ágyból.
Felvettem az estélyit,mivel nem volt nálam másik ruha.Gyorsan megcsináltam a hajam,majd kölcsön vettem Harry zakóját,mivel kint eléggé hűvös volt.
-Sietek.-nyomtam búcsú csókot a szájára és azzal a lendülettel kis is mentem a szobából.Sietve lementem a földszintre,köszöntem a recepciósnak,majd elhagytam a szállodát.
Szerencsémre a taxi már lent várt így csak beszálltam.Kicsit furcsán nézett rám mert estélyiben voltam,de nem nagyon érdekelt.
Az agyam csak két dolgon járt:a sulin és természetesen Harry-n. Furcsa mód már alig vártam hogy elinduljunk,pedig rettegnem kellene,de ő valahogy erőt ad nekem.Olyan mintha ő lenne a saját erőforrásom,úgy  érzem ha vele vagyok nem kell semmitől se tartanom,ami kicsit ostobaság hisz nem egy szuperhős és nem védhet meg mindentől.de akkor is....
Hazaérve láttam hogy Em is éppen pakolászik.
-Szia csajszi,nagyon sajnálom de el kell mennem.Szörnyen érzem magam,hogy megint egyedül hagylak.-mondta letörten és láttam rajta hogy tényleg sajnálja.
-Én is megyek.-mondtam mosolyogva
-Komolyan??-sikította egy oktávval magasabb hangon,majd a nyakamba ugrott.-De szuper.És hogy hogy?-kíváncsiskodott.
-Nem félhetek örökké a várostól,hisz lehet hogy ott fogok tovább tanulni.Ráadásul beszélnem kell Harry-vel-magyaráztam neki.
-Apropó Harry. Milyen volt az este?-kérdezte mosolyogva.
-Elképesztő.Ahogy megjelent és a kinézete egyszerűen leírhatatlan.És képzeld kivett egy gyönyörű szobát kettőnknek.....-magyaráztam
-Na oké itt állj meg.Nem vagyok kíváncsi a szaftos részletekre-nevetett
-Pedig arról lenni mit mesélni.-kacsintottam majd én is elnevettem magamat.-Na és Niall eljött-tudakoltam.
-Igen,együtt jöttek.Éppen üldögéltem mikor valaki felkért táncolni először nemet mondtam,de amikor felnéztem láttam hogy ő áll előttem és nagyon boldog lettem.Mi voltunk az utolsó pár a bálon.Utána elmentünk egy mezőre ahol volt egy platós furgon ami teljesen ki volt világítva gyertyákkal.Emlékezett hogy mennyire ki akartam próbálni az ilyet.Hát nem imádni való?Na szóval ott a platón csináltunk.......-mondta volna tovább de félbe szakítottam.
-Tudod hogy imádom a szaftos részleteket és mindig ezer örömmel végig hallgatlak,de valószínűleg nem tudnék többet a szemébe nézni és amúgy is elkésünk.-magyaráztam
-Oké oké igazad van,megyek is csomagolni..-mondta
Én is így tettem,de előtte muszáj volt letusolnom.Gyorsan meg is voltam vele majd a legfontosabb dolgokat beledobáltam egy kisebb táskába és indulásra készen voltam.
-Em hogy állsz?-kérdeztem
-Mindjárt kész vagyok.-mondta
-Ugye tisztába vagy vele hogy el fogunk késni.-izgultam.
-Te meg ugye tudsz róla,hogy magán géppel megyünk ami nem indul el nélkülünk.-oktatott ki.
-Oké értem,de akkor is bunkósság megvárattatni őket -magyaráztam.
Duzzogott egy sort de azért elkészült és indulhattunk a repülőtérre.
Olyan érzésem volt,mintha valami nagyon rossz és valami nagyon jó dolog van készülőben.Nem tudom biztosan,de egyet biztosan tudtam hogy valami meg fog változni és biztos nem fogom elfelejteni egyhamar.
A repülőtérre érve becsekkoltunk majd a fiúk keresésére indultunk,egyszer csak Em eltűnt mellőlem és láttam hogy szerelme nyakába veti magát.
Nyújtogattam a nyakam mikorra is végre megláttam őt,amint nyugodtan nyomogatta a mobilját,de lehet hogy megérezte a jelenlétemet mert felpillantott és rámosolygott,ami engem is mosolygásra késztetett. Ránézve rájöttem hogy nem érdekel mi jön csak vele lehessek....