Új blog!!!

Új blogot kezdek, aminek kicsit más lesz a sztorija,de ugyan úgy Harry lesz a fő karakter.
http://babyilovedyoufirst15.blogspot.hu/

36,

Mikor úgy éreztem hogy kicsit össze szedtem magam,legalább is kinézetre a külső szemlélők miatt,kimentem az öltözőből és elindultam a koncert felé,amiből már nem lehetett sok max 20 perc még.
Már majdnem oda értem amikor is egy kéz berántott egy függöny mögé.
Ismét a szőke démonnal néztem szembe,milyen meglepő fordulat.
-Te kis liba,mit keresel itt?-kérdezte szikrázó szemekkel.
-Csak Lou-hoz jöttem,hisz ő a barátom.-mondtam határozottam.
-Aha persze,és mégis mi a francot kerestél Harry-vel egy szobában,édesem?-húzta végig éles körmét az arcomon.
-Csak beszélgettünk .-mondtam flegmán
Talán nem volt túl szerencsés hisz egy kéz csattant az arcomon...ismét.
A szemem sarkából láttam hogy a függöny túloldalán mozog valami,remélem hogy nekem jött segíteni,de lehet hogy csak képzelődöm.
-Na ide figyelj tartsd magad távol a pasimtól.-mondta idegesen.
-Tudod mit elegem van,attól még hogy egy pszichopata picsa vagy,nem teheted tönkre az életemet.Szeretem Harry-t mindennél jobban és miattad kellett összetörnöm a szívet és a sajátomat is.Nem engedem hogy bántsd ezért hagytam hogy veled legyen de ez volt életem legrosszabb döntése.-ordítottam.
-És mit akarsz csinálni?-kérdezte gúnyosan.
-Elmondok neki mindent a raktárról,az ördögi tervedről,azt hogy elraboltál ...mindent.-mondtam határozottan.
-Senki nem fog neked hinni és teszek róla hogy ne is legyen alkalmad elmondani senkinek.-húzta gúnyos mosolyra a száját.
Láttam ahogy elővesz valamit a zsebéből.....egy kést.Úristen most meg fog ölni,estem teljesen kétségbe.
-Én azt a helyében eltenném.-szólalt meg mögöttem egy őr és mellette állt Harry.
Taylor eszméletlenül meglepődött majd az arca vörösbe váltott,már lendült volna felém a késsel hogy megszúrjon de valaki elém ugrott így őt karcolta meg a kés.Ez a valaki pedig nem más volt mint Harry.Amint megláttam hogy ő az sikítva utána vetettem magam a földre.
-Nyugalom csak egy karcolás,menjen kapja  el és zárassa be.-mondta Harry az őrnek.
-Istenem Harry jól vagy?-kérdeztem teljesen kétségbe esetten,miközben simogattam a fejét.
-Semmi bajom csak egy kis karcolás,de ne sírj minden rendben lesz.-mondta nyugtatóan és letörölte a könnycseppet az arcomról.
-Annyira sajnálom az egész az én hibám-zokogtam
-Ash nem te tehetsz róla,mindent hallottam.Nem a te hibád hogy elraboltak és megfenyegettek.Az egész azé a szőke libának a hibája.-simogatta a hajam.
-De akkor is sajnálok mindent én nem akartam neked rosszat,nem akartam hogy bántsanak és én sem akartalak bántani.Egy szó sem igaz abból amit akkor mondtam,szeretlek mindennél jobban és egy szörnyeteg vagyok hogy azokat mondtam.-sírtam
-Nem vagy szörnyeteg.-csitított.
-Meg tudsz nekem valaha bocsátani-kérdeztem szipogva
-Persze,soha többet nem engedlek el.Annyira nagyon eszméletlenül szeretlek,hogy nincsenek is szavak rá.-mondta.
Most már a boldogságtól sírtam.Nem bírtam tovább lehajoltam és megcsókolta.Ez a csók olyan volt mintha eddig szomjaztam volna és végre vizet kaptam, egyszerűen nem bírtam abba hagyni az "ivást" és nem is akartam....

* 5 év múlva *

Csak állok és gyönyörködöm benne az én mindenemben.Nem bírom nem őt nézni.Napjaim nagy részében csak őt nézem a másikban pedig az újság cikkeket írom,hisz befejeztem az egyetemet és újságíró lettem.Kicsit nehéz olt mellette befejezni az egyetemet,de minden egyes perc amit vele töltöttem boldogsággal töltött el.

Éreztem hogy két kéz fonódik a derekam köré.

-Szia Édes,már megint őt nézed?-kérdezte mosolyogva.

-Nem tudom nem nézni,annyira elképesztően gyönyörű és úgy imádom.-mondtam szeretett teljesen.

-Hát igen jól összehoztuk,teljesen biztos vagyok benne, hogy ő leggyönyörűbb kislány a földön.

Felé fordultam és megcsókoltam.

-Annyira hálás vagyok neked mindenért.Mindent megadsz nekem amire vágyom,mindig odafigyelsz rám,mindig mellettem vagy,és mindig tudod mit kell mondanom.Én vagyok a világon a legboldogabb anya és feleség.-mondtam elérzékenyülve.

-Ugyan Ash,semmit nem kell megköszönnöd,boldogan teszem amit teszek,minden perc amit veled töltök boldoggá tesz.És nézd meg mit adtál nekem,egy gyönyörű kislányt,aki a mindenem és imádom.Te vagy az aki  mindent megadott nekem,megteremtetted nekem a boldog családot.Akármi történik a bandába vagy a turnén vagy dal felvétel közben,tudom hogy otthon te és a kicsi vársz és így mindig szívesen jövök haza.Ha rossz kedvű vagyok vagy ideges te mindig megnyugtatsz,mindig tudod mit kell mondanod.Elviseled a barátaimat és az összes hülyeségüket.Megengeded hogy meccset nézzek velük,sőt még nézed is velünk.Egy átlagos férfinak látsz nem pedig a One Direction egy tagját látod bennem.Sosem fogom azt a napot elfelejteni mikor megismerkedtünk és együtt kellett aludnunk,órákig néztem hogy alszol és ahogy a hajad szetterül a párnán,miközben békésen szuszogsz,azt hiszem akkor szerettem beléd csak még nem tudtam.És igen elmondhatom hogy imádok a férjed lenni.-fejezte be 

Nem bírtam tovább zokogva ugrottam a nyakába,olyan közel húztam magamhoz amennyire csak tudtam és csak szorítottam és szorítottam.Majd miután a szuszt is kiszorítottam belőle,engedtem a szorításból,majd mikor az arcunk egy vonalba került megcsókoltam.

Ennyi év tán is imádtam megcsókolni,minden egyes csókjával elkábított és én csak egyre jobban beleszerettem,amit azért elég nehéz elhinni,hogy ennél is jobban tudom szeretni.

Egyszerűen csak boldog vagyok hisz az életem csodálatos.Van egy gyönyörű kislányom akit mindennél jobban szeretek és életem minden percét vele akarom tölteni.És van egy csodálatos férjem akit feltétel nélkül szeretek és ő is engem.

Azt hiszem hogy életem két legjobb döntése az volt hogy külön költöztem a szüleimtől  majd Londonban maradtam,a másik pedig hogy elmentem Em-mel arra a bizonyos koncertre,ami megváltoztatta az életemet........

Vége

35,

Alig bírtam megmaradni a fenekemen amíg megjött Lou. Már annyira vártam a kis tervem miatt,mi szerint ma találkozok Harry-vel.Persze ezt nem így kerek perec akartam az orrára kötni,csak azt akartam neki mondani hogy ma elkísérem a koncertjére és reménykedek benne hogy nem vagyok túl átlátszó az egész üggyel kapcsolatban.Ez a baj hogy amióta ilyen jóban lettünk teljesen átlát rajtam,sosem tudok neki  hazudni,mert túl jól ismer.
Amikor megjött ujj tördelve mentem le a konyhába ahol éppen kaját csinált magának.Leültem vele szembe az asztalhoz és a fejemet megtámasztottam a kezemen.
-Milyen napod volt?-kérdeztem tőle
-Csak a szokásos.Próbáltunk az esti koncertre,hallgattuk Harry folytonos ordítozását,nagyjából ennyi.-mondta fáradt hangon.
-Huh sajnálom.-húztam el a számat és közben azon gondolkodtam hogyan hozzam fel a témát.
-Neked hogy telt a nap?-érdeklődött
-Voltam az egyetemen,azt mondták írjak egy cikket valami általam vélt furcsaságról,ami a világban van.-magyaráztam.-Amúgy arra gondoltam,hogy ma elkísérnélek a koncertre,ha nem okoz problémát.-mondtam
Csak furcsán nézett rám,gondolom meglepte hogy menni akarok,mikor eddig még csak a banda közelébe se akartam menni.
-Már bocsi de nem nagyon értem.-vallotta be.
-Semmi különös csak nem akarom tovább kerülni a fiúkat és már szeretnélek megnézni koncerten,eddig csak két koncerteden voltam.-magyaráztam és reménykedtem hogy elhiszi amit mondok,mondjuk nem volt hazugság,csak az igazság felét elhallgattam.Az nem ugyan az mint hazudni.Ugye??
-Mi van Harry-vel?-kérdezte
Rátapintott a lényegre,ahogy mindig is.
-Megbirkózom vele.-mondtam olyan meggyőzően amennyire csak tudtam.
-Oké felőlem jöhetsz.-mondta váll rántva-El úgy sem tud jönni.
-Apropó El?Mi van veletek?-húzogattam a szemöldököm
-Eddig nem akartuk mondani,mert eléggé magad alatt voltál,de ideje elmondani.Együtt vagyunk és imádom.-mosolygott boldogan.-Igazából ezt nagyrészt neked köszönhetem,hogy megismerhettem,szóval köszönöm.-jött oda és megölelt.
-Örülök nektek és már eddig is tudtam.-mondtam neki,majd ott hagytam és elmentem öltözni.
A koncert nyolckor kezdődik szóval van egy órám elkészülni.Egyáltalán nem tudom mit vegyek fel,valami extra csinosat szeretnék,hogy lenyűgözzem Harry-t,bár nem tudom mire számítsak hisz egy szemét liba voltam vele,igaz nem önszántamból,de megérdemlem hogy utáljon én is utálnám magam.Végül sikerült kiválasztanom egy nagyon csini ruhát amit még El-től kaptam.

Mikor végre indultunk a koncertre,már annyira izgultam hogy féltem hogy eltöröm a saját ujjaimat.Az út a stadionig nagyon,túlságosan is,hamar telt el.Szinte alig szálltam be az autóba már szállhattam is ki.
Rengeteg erő kellett ahhoz hogy ne mutassam Lou fele azt hogy teljesen be vagyok rezelve.Azt kell hogy higgye hogy minden a legnagyobb rendben.
Mikor kiszálltunk két őr kísért minket be mivel a hely már tele volt sikítozó rajongókkal.Ezeket az őröket nem ismertem,ez kicsit aggasztott,hisz eléggé ijesztőek voltak.Bár ebben az idegi állapotban számomra minden ijesztő és félelmetes.
Nem vagyok benne teljesen biztos hogy jól átgondoltam ezt az egészet.Már megint csak úgy beleugrottam valamibe amit az ösztönöm tanácsolt. Szerintem az  ösztönöm gyakran ittas,hisz ilyenkor csinálok hasonló hülyeségeket.
De most már nem tehetek mást szembe kell vele néznem.
-Ash,gyere siessünk Liam öltözőjébe kell mennünk ott vannak a ruháim.-mondta
Kicsit csalódott voltam és egyben megkönnyebbült is hogy halogathatom még egy kicsit ezt az egészet.
Már ismertem ezt a helyet szóval pontosan tudtam hová kell mennem Lou-val.
Amikor beléptünk az öltözőbe Liam meglepődött pillantásával találtam szembe magamat.
Azt hittem lenéző és utáló pillantást kapok tőle e helyett el lágyult a tekintete, majd átszelte a szobát és a karjába vont.
-Ash annyira örülök hogy itt vagy.Rég láttalak.Hogy vagy?Hogy viseled?-kérdezte aggódva.
-Szia Liam,te is hiányoztál nekem.Jól vagyok.-erőltettem magamra egy hamis mosolyt.
Ő is csak mosolygott egy szavamat sem hitte.
-Srácok egy perc és jövök csak itt van az uncsi tesóm behozom,.-mondta majd le is lépett.
-Na ki vele Ash  miért jöttél.-tért Liam a lényegre.
Tényleg mindenkin át lát, Harry-nek igaza volt.
-Harry miatt vagyok itt.-böktem ki megadva magam.
-Sejtettem.Beszélni akarsz vele?Ugye tudod hogy már Taylorral van?-mondta szomorúan,látszott rajta hogy nem csípi a csajt.Ha még tudná amit én....
-Tudom,de muszáj vele beszélném.Egyszerűen nem bírom tovább.Nélküle lenni olyan mintha nem kapnék vizet,érted szomjazom érte.És tudom hogy ez eszméletlenül hülyén hangzik és nyálasan,de ez az igazság szeretem,eszméletlenül nagyon szeretem.-mondtam és éreztem hogy a sírás fojtogat.
Liam csak a mellkasára vont és vigasztalt.
-Shh nyugi,ő sem felejtett el téged,hidd el szeret téged még mindig.-biztatott.
-De elcsesztem nagyon és nem hiszem hogy helyre tudom hozni.-mondtam letörten.
-Szerintem.....-kezdte de az ajtó kinyílt.
Azt hittem hogy Lou az és az uncsi tesója,de ehelyett azzal a személlyel találtam szembe magamat akit eszméletlenül szeretek....Harry-vel.
A szemei alatt karikák voltak és szörnyen festett,látszott rajta hogy keveset alszik és eszik,de nekem így is eszméletlenül szexi volt.
A meglepődés ami az arcán volt leírhatatlan,látszott rajta hogy amikor bejött valamit mondani akart,de amint meglátott megszólalni sem tudott.Talán egy percig farkasszemet néztünk majd kiment és becsapta az ajtót.
Levegőt venni sem tudtam szinte csak Liam-re pillantottam,aki szintén csak nézett maga elé.
Egy perc se  telt el amikor az ajtó újból kivágódott és Harry jött be.
-Liam menj ki,most.-mondta Harry és láttam hogy lüktet a fején egy ér....ideges.
-Harry szerintem ez nem jü ötlet....-kezdte Liam,de Harry félbe szakította.
-Azt mondtam menj ki.-mondta határozottan.
Liam bocsánat kérően rám nézett majd kiment,ezzel engem egyedül hagyva Harry-vel.
Egy helyben álltam,egy centit sem mertem mozdulni,ezzel szemben Harry idegesen fel le járkált,majd egyszer csak mérgesen rám nézett.
-Mit keresel itt?-kérdezte fújtatva
Már nyitottam volna a számat amikor közbe vágott.
-Miért jöttél?Hogy még jobban tönkretegyél?.-kérdezte-Azért hogy újból elmond hogy nem szeretsz,hogy soha nem is fogsz,hogy színjáték volt az egész?Netán azért vagy itt hogy elmond mekkora hülye vagyok hogy szerettelek és hogy még mindig szeretlek?-kérdezte üvöltve.
Már mindkettőnk arcáról folytak a könnyek.
-Nem dehogy...-kezdtem
-Tudod mit nem is érdekel az amit mondani akarsz.-mondta
-De Harry én sz...-mondtam volna ki azt a bizonyos szót amikor valaki berontott..ismét.
Köpni nyelni nem tudtam amikor megláttam a szőke démont.
-Áh sziasztok,nem tudtam hogy vendéged van édesem.-ment oda nyafogva Harry-hez,majd megcsókolta,ami nekem olyan érzés volt mintha a szívemben egy kést forgattak volna.
-Ő csak egy régi ismerős.-hazudta  Harry majd elment a szőkével én pedig ott maradtam egyedül.
Amint kiléptek összerogytam a földön és elkezdtem sírni.Mindent elrontottam mindent....

34,

*1 hónap múlva*

Egy hónap telt el azóta amióta eljöttem Harry-től. Lou azonnal jött a segítségemre és megengedte hogy nála lakjak míg nem kezdődik a suli és nem tudok kollégiumba menni.

Lou nagyon sokat segített az elmúlt egy hónapban.Mindig itt volt mellettem, próbált felvidítani,elmondhattam neki őszintén mi bánt.és igen elmondtam neki a Taylor-os ügyet,megígérte hogy nem mondja el senkinek,bár először a rendőrségre akart vele menni,de meggyőztem hogy ne menjen,mert akkor Harry-nek baja esik.

Szerencsére megértette és titokban maradt az ügy.

Hogy mi van Em-mel?Hogy ő is itt van mellettem és segít-e nekem?Hát egyáltalán nem.Elmondtam hogy vége köztünk Harry-vel,erre ő megölelt vigasztalás képen,majd elkezdte ecsetelni hogy milyen tökéletes a kapcsolata Niall-lal és hogy milyen eszméletlen boldog.Ugye mennyire tapintatos?Aztán közölte hogy mivel Niall-nek szabadsága van ezért el fog utazni vele egy romantikus utazásra két hétre.Szóval nem nem volt mellettem,sőt még egy SMS-t sem írt három hete,ha meg igen akkor is csak arról hogy milyen jó neki.Egyszer sem kérdezte meg hogy mi van velem.Bajban derül ki ki az igaz barát és az nem az aki egy fiú miatt cserben hagy.Nem baj örülök hogy kiderült,így tudom hogy Lou és El az igazi barátaim.

Apropó erről jut eszembe,míg engem és a lelki világomat ápolták közelebb kerültek egymáshoz és szerintem már együtt vannak,bár nem mondták ki hivatalosan,gondolom rám való tekintettel tették.

Bár engem nem zavar,sőt örülök hogy egymásra találtak.

Hogy mi van Harry-vel?Hát az elején kábé egy hétig teljesen ki volt,rengeteg újságcikk megjelent arról hogy iszik,romból és lemondja a koncerteket.Ezek a dolgok lassan elcsitultak és olyan dolgok kezdtek felröppeni hogy Harry szívét most már van ki vigasztalja,nem más mint volt barátnője Taylor Swift.Igen egy gete már együtt vannak,pont ahogy a szőke démon akarta.

Most boldognak kellene lennem,hogy Harry már nem szenved és hogy az a liba nem bántja mert sikerült a terve,de nem nem vagyok boldog.Sőt a bánat,a csalódottság,és a magány felemészt belülről.Teljesen kikészültem,alig eszek és alig alszok.Ha pedig sikerül elaludnom akkor  is csak Harry-ről álmodom,arról hogy micsoda szörnyeteg voltam és hogy az egész az én hibám.

Azt hittem hogy könnyen fel tudom majd dolgozni ezt az egészet és majd elfelejtem mint Ian-t. Apropó Ian,amint megtudta hogy szakítottunk Harry-vel,újra próbálkozott.Éjjel-nappal zaklatott,most jön a legjobb,még a kezem is megkérte egy liftben mikor csak ketten voltunk.Persze jól faképnél hagytam.Valószínű mélyen érintette,mivel azóta nem keresett.

Na szóval azt hittem majd könnyen elfelejtem és tovább léphetek,ahogy már egyszer megtettem,de nem ez egyáltalán nem olyan.Mindenben Harry-t látom,bármire ránézek ő jut eszembe.Lehet hogy ez beteges,de nem érdekel akkor legyek beteg.

Teljesen biztos hogy soha nem fog megszűnni a szeretetem Harry iránt.És az fáj a legjobban hogy ezt ő nem tudja és ő már nem szeret.

Beleőrülök a tudatba hogy lehet hogy éppen Taylor-ral,néz egy filmet összebújva,vagy vacsoráznak,vagy csókolóznak vagy esetleg még ennél is rosszabb...

Ezeken gondolkodok már megint sokadjára is,miközben nézem a képeket amik a falon lógnak.Azok közül is azt amin Lou-val vagyunk.

Ez a kép egy mozizós este készült amikor csak ketten voltunk itthon és egy csomót ettünk és alig bírtunk megmozdulni.Nagyon jó este volt.

Be kell fejeznem végre az önsanyargatást és lábra kell állnom.Mivel elég lusta voltam a lábra álláshoz ezért úgy döntöttem netezek egy kicsit.

Persze amekkora az én szerencsém pont belebotlottam egy cikkbe,ami Harry-ről szólt.

A cím teljes mértékben felkeltette az érdeklődésemet így hát megnyitottam.

Harry Styles még nincs túl a szakításon

Úgy látszik a híres énekes,akiért milliónyi lány van oda,csak egy bizonyos lányért van oda,aki a jelek szerint jól elcsavarta a fiú fejét.Sajnos nem tudjuk ki ez a titokzatos lány,csak annyit tudunk hogy nem szépen végződött a kapcsolat.Forrásaink szerint az ifjú hölgy teljesen összetörte kedvenc énekesünk szívét. Harry teljesen oda volt érte,de ezek szerint ez nem volt kölcsönös.A directionerek persze nem bánkódnak annyira hisz Harry rengeteg érzelmes dalt ír ennek kapcsán.De nagy megdöbbenésünkre vannak rajongók akik kifejezetten könyörögnek a lánynak hogy menjen vissza Harry-hez,mert szeretnék hogy imádottunk boldog legyen újra.Ez nagyon ritka hisz ezek a lányok általában utálják azokat a lányokat akik közel kerülnek kedvencükhöz.Ezenkívül felmerül a kérdés hogy  mit szól mindehhez Taylor Swift,aki a jelek szerint Harry új barátnője.Nem zavarja hogy párja egy másik lányért van oda?Harry nem tagadhatja hogy mást szeret mivel a napokban elsírta magát az egyik koncerten:  

Elég rossz volt a felvétel,de azért ki tudtam venni belőle a dolgokat.Harry tényleg sírt,pedig ő nem az a sírós fajta.

Lehet hogy nem felejtett még el?Lehet még szeret?Úristen muszáj megtudnom.Muszáj látnom.Találkoznom kell vele,minél hamarabb.....

 

33,

A szőke démon teljesítette amit mondott és hazavittek.Persze út közben még hatszor elmondta hogy mit kell tennem,nem mintha nem jegyeztem volna meg.Valószínű soha életemben nem fogom elfelejteni.
Csiga lassan mentem be a házba és azon imádkoztam hogy Harry ne legyen itthon,mert nem akarom a szemébe mondani a dolgokat,hisz az ezerszer rosszabb lenne,mint egy levél.
Hatalmas szerencsémre nem volt otthon,szóval villámgyorsan felrohantam az emeletre és összeszedtem azt a kevés cuccomat ami volt.Pakolás közben észre vettem az éjjeliszekrényen lévő közös képünket.
A kezembe vettem és elgondolkodtam.

Mi minden mehettünk volna keresztül együtt,mennyi sok szép emlékünk lehetett volna?Hány ilyen képet csinálhattunk volna még?Hányszor mondhattuk volna még egymásnak hogy szeretlek?Hány romantikus estén lehetett volna még?Még csak nem is mentünk el vacsorázni soha sem,és már nem is megyünk.
Taylor mindent tönkre tett,ezt soha sem fogom megbocsájtani neki.Örökre gyűlölni fogom.
Gondolataimból a bejárati ajtó nyílása zökkentett ki.A francba Harry hazajött.
Mi a szarnak elmélkedtem itt.Gyorsan bedobtam a képet a táskámba és elindultam lefelé.
Amint Harry meglátott hatalmás mosoly terült szét az arcán.
-Szia szívem.-köszönt boldogan majd lehervadt az arcáról a mosoly amikor jobban megnézett.-Mi történt az arcoddal?Bántott valaki?Miért van nálad az utazó táskád?Mész valahová?-kérdezte aggódva és kétségbeesve.
-Nem bántott senki,biztos neki mentem valaminek.-simítottam végig az arcom.-És elmegyek nem bírok tovább itt maradni.-mondtam olyan határozottan ahogy csak tudtam.
-Mi?Mi a baj a házzal?-kérdezte meglepetten.
-Nem akarok itt lakni.-mondtam-Veled-tettem hozzá
-Oké,akkor még nem költözünk össze.Kiveszünk neked egy albérletet,ha neked ez még sok.Megoldjuk.-jött oda és fogta meg a kezemet.
-Nem Harry nem érted,én VELED nem akarok élni.-rántottam ki a kezemet a kezéből.
-De miért?Eddig nem volt vele baj-mondta és láttam a szemében a fájdalmat.
-Harry már nem akarok veled lenni.-mondtam elcsukló hangon és próbáltam kikerülni hogy elmehessek,de a csuklómnál fogva visszarántott.
-Mi?Nem mész el addig míg ezt meg nem magyarázod.-mondta idegesen.
-Nem bírom elviselni a felhajtást ami körülötted zajlik,elegem van abból hogy titkolózunk a világ előtt és a sok sikítozó rajongóból is.-mondtam kétségbeesetten.
-Akkor elmondjuk mindenkinek,ha ezt szeretnéd meg lesz.Nem tudtam hogy ez bánt téged.-mondta kicsit megkönnyebbülten.
Istenem még ilyenkor is gondoskodni akar rólam és teljesíteni akarja minden óhajomat.Én pedig ezt teszem vele,összetöröm a szívét.
-Harry nem csak erről van szó....-mondtam
-Akkor mibe avass be,kérlek együtt megoldjuk.Szeretlek és nem akarlak elveszíteni.-mondta és láttam a könnycseppet lefolyni az arcán,ami teljesen összetört belülről.

Ki kell találnom valamit ami miatt azonnal elenged,mert olyan mélyen érinti.És már tudtam is hogy mit kell mondanom neki,ami teljesen összetöri.
-Hát ez az Harry én NEM szeretlek,és soha nem is foglak.Már nem bírom tovább elhitetni veled.Vége értsd meg én NEM szeretlek.-mondtam és éreztem hogy már nekem is folynak a könnyeim.
De az leírhatatlan volt hogy ő milyen arcot vágott.Mintha gyomorszájba vágták volna.Láttam hogy mondani akar valamit,de nem tudott csak visszacsukta a száját és a földre rogyott.
Itt volt az idő hogy elmenjek felkaptam a táskám és elindultam kifelé,de még mielőtt kiléptem volna az ajtón visszanéztem. Még mindig a földön térdelt és rázta a zokogás.
Nem bírtam tovább nézni,mert szinte éreztem hogy a szívem darabokban van.
Hogy tehettem ezt? Ő volt az az ember aki a legfontosabb volt számomra és aki mindig mellettem volt,akkor is mikor a barátnőm elhanyagolt.És én mit csináltam hálaképp? Összetörtem mindkettőnk szívét.Annak a hülye szőke liba hóbortjának köszönhetően.Viszont ez jobb mintha fizikai bántódása esne.
Valahogy majd túlteszi magát rajta és lehet bele tud szeretni Taylorba.Én meg megpróbálok együtt élni ezzel.
Nem tudtam hová menjek. Em-et nem akartam felhívni hisz  már nem nagyon számítok neki csak a barátja  van neki.Ne essék félre értés,örülök hogy együtt vannak és annak is hogy boldog.De már le se szarja mi van velem.Ha beszélünk is  csak felszínes dolgokról,nem mondhatok neki el semmi komolyat.Sose szakít rám időt és ha igen akkor is csak az Ő magánéletéről beszélünk.Már nem érzem úgy hogy barátok lennénk egy barát mindig ott van a másiknak és nem helyez elé egy fiút sem.De ő ezt nem érti meg és nem érdekli a barátságunk.
Így hát csak egy ember hívhattam fel hogy segítsen.Elővettem a mobilomat és hívtam is.
-Szia értem tudnál jönni?-kérdeztem sírva
-Persze Törpilla.De mi a baj? Megijesztesz.-mondta
-Majd mindent elmondok személyesen. Harry  háza előtt vagyok siess-kértem
-10 perc és ott vagyok.-mondta majd bontotta a vonalat.
Megint egyedül maradtam a gondolataimmal,ami mindig csak azt hajtogatta hogy:
Mi az úristent csináltam.......

32,

Reggel mikor felébredtem Harry már nem volt mellettem,csalódott voltam,de nem lepődtem meg mivel már tegnap megbeszéltük ezt.
Végig néztem magamon,teljesen meztelenül feküdtem,ezen persze azonnal elpirultam,mivel eszembe jutottak a tegnap este történései.Basszus annyira imádok bármilyen formában Harry mellett lenni,hisz imádom őt ezt az elején tagadni akartam még saját magamnak is de ki nem imádna egy ilyen srácot mint ő.
Kikeltem az ágyból hisz úgy gondoltam ideje reggelizni,mivel nem volt itthon semmi.Itthon ezt meg kell szoknom,de bevallom tetszik.Na szóval mivel üres volt a hűtő így el kellett mennem reggeliért.Azt találtam ki hogy a közeli mekiben veszek magamnak egy kávét meg egy muffint. Harry tegnap adott kulcsot a házhoz,először azt hittem hogy megkéri a kezem mert teljesen ugyanolyan dobozban volt mint az a gyűrű,de szerencsére nem.Nem arról van szó hogy nem tudom elképzelni hogy összejövök Harry-vel hanem,még csak két hónapja ismerjük egymást és elég fiatalok vagyunk még ehhez.
Miután felöltöztem,magamhoz vettem a fontos cuccaimat és már mentem is,mert majd  éhen haltam.
Hamar oda értem a mekihez majd egy eldugott boxba ültem be.Nagyban ettem a muffinomat amikor egy szőke nő sapkába és napszemüvegbe ült le mellém.Először nem értettem hogy mit akar,de aztán levette a szemüveget és felismertem.
Taylor Swift,Harry exe.
-Hello,minek köszönhetem a társaságod.-kérdeztem kedvesen,pedig egyáltalán nem szívleltem ezt a nőt.
-Ugye bár tudod ki vagyok,viszont én is tisztában vagyok vele hogy ki vagy és most velem fogsz jönni.-mondta gúnyosan mosolyogva.
-Már megbocsájts de miért is mennék veled?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
-Hát ezért-mutatott le közénk ezzel egy időben egy bökést éreztem az oldalamon.Amikor lenéztem láttam hogy egy kést szorít az oldalamhoz és közben mosolyog. Felfordult a gyomrom és alig kaptam levegőt úgy megijedtem.
-Akkor indulhatunk?-kérdezte. Én csak bólintottam.-Remélem nem kell mondanom,hogy semmi feltűnés ,mert akkor baj lesz.Kint van egy autó aminek sötétített ablakai vannak menj oda szépen és szállj be.-mondta majd lökött rajtam egyet.
Nem mertem megkockáztatni a menekülést,mert még nem akartam hullazsákban végezni.Így egy hang nélkül követtem az utasításokat és beszálltam a kocsiba.Ő persze szorosan be ült mellém,majd lediktálta a címet (ami számomra ismeretlen volt) a sofőrnek és indultunk is.
Most aztán megint valami bajba kerültem.Ez a te formád Ashley. Miközben magamat szidtam magamban,úgy érzékeltem hogy megérkeztünk.
A szőke démon kipattant és már láttam egy cseppnyi esélyt hogy elszökjek,de akkor a sofőr a kezemnél fogva kirángatott a kocsiból,megjegyzem nem túl finoman.
Amikor megláttam hol vagyunk még jobban beparáztam.Egy raktár épületnél voltunk,valahol a Temse mellett.Úristen most meg fog ölni??Ez valószínű,máskülönben miért hozott volna ide?De én még nem akarok meghalni,hisz még túl fiatal vagyok a halálhoz.Szeretnék családot,gyereket,kutyát,macskát meg ilyeneket,nem meghalni egy lepukkant raktárban.
A sofőr,aki egy hatalmas pasas volt,beráncigált egy lepukkant épületbe,és kikötözött egy székre ami a helyiség közepén volt.Nem finomkodott egyáltalán,nagyon fájt a csuklóm,de nem mertem egy hangot se ki adni magamból.
Mikor kész volt a kikötözésemmel,elsétált,de a szőkeség visszajött.
-Ash,gondolom sejted miért vagy itt.-mosolygott gusztustalanul.
-Nem tudom,egyáltalán nem értem.Nem is ismerlek.Nem ártottam neked semmit.-mondtam félénken és már a sírás határán álltam,de nem fogom neki megadni azt az elégtételt hogy sírni lásson.
-Hát akkor aranyom felvilágosítalak,ha már ennyire hülye vagy.Elvettél tőlem valami nagyon fontosat.-mondta majd közelebb jött.
-Mondtam hogy nem is ismerlek,hogy vettem volna el tőled bármit is.-mondtam felháborodva.
-Elvetted a pasimat te ribanc.-üvöltötte majd arcon vágott jó erősen.-Harry az enyém volt de te elvetted tőlem.-szűrte a fogai között.
-Nem vettem el akkor már nem voltatok együtt,mert elhagyott téged.-mondtam makacsan.
Erre ő a nyakamnál fogva megfogott,hogy a szemébe nézhessek.Alig kaptam levegőt.
-Az egész a te hibád.szóval helyre fogod hozni.-mondta majd szerencsére elengedett.
-Még is hogy csináljam?-kérdeztem hisztérikusan.
-Szépen elhagyod,de úgy hogy törd össze a szívét,hogy én meggyógyíthassam.-mondta vidáman.
Hát ez a nő tuti beteg.Teljesen biztos vagyok benne hogy elmebeteg.
-Nem fogom ezt tenni mert szeretem.-mondtam a szemébe nézve határozottan.
Erre lekevert még egy pofont.
-De bizony meg fogod tenni,mert különben nagy baj lesz.-mondta összeszűkült szemmel.
-Azt csinálsz velem amit akarsz,de nem bántom meg Harry-t.-ordítottam az arcába.
Erre még egy pofont lekevert.Na ez már tuti meg fog látszani.
-Jaj de kis buta vagy.Veled nem csinálok semmit,kellesz a tervemhez.Viszont ott van még a kis barátnőd Emily,a többi bandatag ja és persze Harry is.És ha azt hiszed nem bántanám,akkor nagyot tévedsz mert ha az enyém nem lehet akkor másé sem.-mondta majd ördögien elmosolyodott.
Most mégis mi a szart csináljak?Nem engedhetem hogy bármelyik barátomnak baja essen,hisz azt nem tudnám feldolgozni és megbocsájtani magamnak.Viszont nem akarok fájdalmat okozni Harry-nek,hisz szeretem,sőt ez a szó már nem is fejezi ki annyira azt amit érzek iránta.Teljes szívemből teljesen oda vagyok érte.Nem tudnám elviselni ha bármi baja történne.Akkor inkább okozzak neki fájdalmat és utáljon meg minthogy baja essen.
-Rendben megteszem amit kérsz,de akkor ígérd meg hogy nem bántasz senkit.-mondtam lehajtott fejjel.

-Mégsem vagy annyira idióta mint hittem.-mondta mosolyogva.-Na mondom a tervet.Haza viszünk,ha nincs ott Harry akkor írsz neki egy szép búcsú levelet amiben taglalod hogy nem szereted és hogy neked más kell.Viszont ha otthon van vagy esetleg hazaér ami még jobb kicsapod a balhét és mindenféléket vágsz majd a fejéhez,hogy összetörd a szívét,majd lelépsz.Világos?-kérdezte
-Mint a nap.-mondtam gúnyosan.
-Ugye mondanom sem kell hogy ha elárulod  bárkinek is a kis titkunkat,akkor a barátaidnak igen nagy baja esik.-mondta fenyegetően.
-Megértettem és most oldozz el-mondtam teljesen megsemmisülve.
Taylor intett a sofőrnek hogy oldozzon ki,aki nyomban teljesítette a kérést.
Tegnap még minden rendben volt,az életem teljesen sínen volt és minden tökéletes volt. Megtaláltam a szerelmet erre el is veszítem.
Azt hittem végre boldog lehetek,de úgy látszik tévedtem....

31,

Amint eltűnt a szemem elől Harry,El felé fordultam,aki úgy vigyorgott mintha most nyert volna a lottón.
-Mehetünk.-mondtam én is vidáman,hisz már nekem is hiányzott a társasága.
Ő csak egy mindent tudó mosollyal bólintott,majd indultunk a kávézóba.
Végig sétáltunk az ismerős utcákon,ahol megannyi élményem volt Ian-nel. Magamat is meglepve konstatáltam hogy semmilyen rossz érzést nem kelt bennem,maximum annyit hogy ezek jó élmények csak rossz sráccal éltem át.Végül is Ian első komoly kapcsolatnak annyira nem is volt olyan rossz hisz a megcsaláson kívül minden klassz volt,és nagyon szerettem és szerintem ő is valamennyire érzett irántam valamit.De most már el kell felejtenem,hisz ott van nekem Harry,akit szeretek és végre ezt neki is megtudom mondani.ki tudom mondani,teljesen őszintén hogy mit érzek iránta és ez jó nagyon.
Megérkeztünk a kávézóba leültünk és rendeltünk,eddig nem nagyon beszélgettünk El tiszteletben tartotta a nosztalgikus merengésemet.
-Szóval te és Harry Styles.-húzogatta a szemöldökét mosolyogva
-Hát igen.-mondtam vidáman
-De ez hogy történt?Mesélj el mindent.-utasított
Elmeséltem neki egészen onnan hogy leléptem innen addig míg nem találkoztunk a stúdióban.
-De úgy látom nagyon jól elvagytok.-mondta
-Igen,olyan jó hogy megismertem ő mindig itt van mellettem teljesen megért és mindenben támogat.Imádok vele vicces és komoly dolgokról is beszélni.Igazából nincs olyan dolog amit ne szeretnék vele csinálni.Olyan mintha ő lenne a pasim,az apám a testvérem és a legjobb barátom is egyben.Egyszerűen csak nagyon boldog vagyok mellette.-mondtam boldogan és már azt hittem elsírom magam boldogságomban.
-Te aztán tényleg nagyon szereted.-mondta
-Igen.-mondtam pirulva.
-De ő is oda van érted látszik ahogy rád néz vagy ahogy hozzád beszél.Simán egy oroszlán ketrecbe is bemenne érted.-mosolygott El.
-De most mesélj valamit te is.-mondta hisz eddig csak egoistán csak magamról dumáltam
-Hát nem sok dolog történt azóta mióta elmentél.Ugye Tess elment Franciaországba modellkedni,te is elmentél én meg maradtam és csak a munkámnak éltem.-mondta bánatosan
-És hogy állsz pasi téren?-kérdeztem
-Ne is kérdezd,a pasik csak kihasználnak mert biztos mivel modell vagyok ebből szerintük az is adódik hogy nincs agyam.-mondta felháborodottan.-Nekem egy olyan pasi kéne aki boldog hogy vele vagyok és mindig megtud nevettetni,valaki aki úgy pörög mint én és folyton vidám.-mondta ábrándozva.
-Éppenséggel ismerek egy pont ilyen srácot.-mondtam vidáman.
-Komolyan?-kérdezte
-Igen és épp szingli szóval szervezek nektek egy találkozót.-örültem a saját ötletemnek.
-De ki az ismerem?-kíváncsiskodott.
-Majd meglátod,legyen egyenlőre meglepi.-vigyorogtam sejtelmesen.
-Tényleg mikor mész vissza New York-ba?-kérdezte
-Nem is meséltem itt maradok-öleltem meg
-Vissza jössz modellkedni? Nem lesz kínos?-lepődött meg
-Nem az már elmúlt.Egyetemre jövök ide.-mondtam boldogan
Most már boldog vagyok az egyetem miatt is,úgy látszik az életem kezd teljesen jó irányba fordulni,bár nem akarom elszólni maga...
-De azért valamikor beugorhatnál egy fotózásra a kamera imád téged.-lökött oldalba
Még beszélgettünk mindenféle témáról,hogy mit fogok tanulni az egyetemen,hol fogok lakni,meg persze Harry-ről.
-Ash örültem hogy láttalak de lassan mennem kell,mert este egy estélyre kell mennem.-mondta nem túl lelkesen.
-Én is örülök hogy láttalak,majd megszervezem a randit.Vigyázz magadra.-öleltem meg majd kisétált a kávézóból.
Gyorsan írtam egy sms-t Harry-nek hogy végeztem és írta hogy 20 perc és itt van értem.
Lassan megittam a maradék italom,majd vettem Harry-nek a három kedvenc sütijéből.Mire végeztem és kimentem láttam hogy Harry a hatalmas autójával éppen most áll meg.
Villámgyorsan beugrottam mellé.
-Szia,hiányoztál.-csókoltam meg áthajolva hozzá.
-Szia,te is nekem.-mondta majd indította az autót.
-Hoztam neked a kedvenc sütiidből.-mosolyogtam
-Imádlak és pont jó lesz az esti programunkhoz.-kacsintott
-Csakugyan? És mi lenne az?-kíváncsiskodtam
-Nem mondhatom el,mert akkor már nem lenne meglepetés.-vigyorgott elégedetten.
Már nagyon kíváncsi vagyok a meglepire,hisz ezek szerint ma ezt szervezte nekem és ezért annyira hálás vagyok.
Amint megállta az autó,azonnal kipattantam és amint ő is kiszállt a nyakába vetettem magam és megcsókoltam.Meglepődött de azonnal visszacsókolt és átkarolta a derekamat.
-Ezt miért kaptam?-kérdezte miután elhúzódtunk egymástól.
-Mert annyira szeretlek és olyan szerencsém van veled.-bújtam hozzá
-Én is szeretlek.-ölelt még szorosabban.
Miután végre sikerült elengednünk egymást indultunk befelé a házba.Amint betettem a lábam a házba Harry befogta a szememet.
-Ezt most miért?-nyafogtam mert eszméletlenül kíváncsi voltam.
-Azért mert ez meglepi és nem szabad lesned.-mondta és én éreztem hogy mosolyog.
Gyengéden átkarolt és úgy vezetett fel talán az emeletre nem voltam teljesen biztos benne hogy hová megyünk,hisz nem sokszor voltam még nála.
Éreztem hogy lassulunk és aztán egyszer csak megállt és maga felé fordított és elvette a kezét a szemem elől.
Lassan kinyitottam a szemem és gyönyörű smaragdzöld szemeibe néztem.
-Megérkeztünk.-mosolygott én meg lassan megfordultam hogy lássam mi a meglepi.
Sok mindenre számítottam de erre egyáltalán nem. Harry aztán kitett magáért.
Az egész fürdőszoba ki volt világítva gyertyákkal és tele volt szórva minden rózsaszirmokkal. Harry gyorsan elsietett mellettem és megengedte a fürdő vizet.
Én meg csak álltam ott bambán ás csak tátottam a számat,nem tudtam megszólalni.
-Tetszik?-törte meg a csöndet Harry.
-Elmondhatatlanul.-nyögtem ki hosszú szünet után.
-Mostanság te is meg én is sokat stresszeltünk,én az új album meg a sok koncert miatt,te meg a tovább tanulás miatt,szóval úgy gondoltam hogy ránk fér egy kis lazítás.-mondta majd átkarolta a derekamat.
-Nagyon cuki vagy hogy összehoztad ezt,bár felmerül a gyanú hogy csak azért csináltad hogy láthass meztelenül-vigyorogtam rá.
-Hát a jobban belegondolok ez is benne van a pakliban.-mosolygott huncutul,majd lassan kezdte lehúzni rólam a pólót miközben végig tartotta a szemkontaktust.
Mikor lekerült rólam a pólóm fentről lefelé kezdtem kigombolni az ingét,annyira imádom az ingeit.Kibújtattam belőle majd apró kezeimmel végig simítottam izmos mellkasát,amitől libabőrös lett.Annyira felcsigáz hogy ezt váltom ki belőle,
Harry kigombolta a nadrágomat majd felültetett a csapra úgy hogy a két lábam között állt majd lehúzta a nadrágom.Én akartam megszabadítani a nadrágjától de ő gyorsan lehúzta az alsógatyájával együtt.A kis göndör úgy látszik türelmetlen.
Levett a csapról majd fogta és beszállt a kádba,és várta hogy kövessem.
Annyira szexin és lassan húztam le a melltartómat amennyire csak tudtam és utána a bugyim is erre a sorsa jutott,majd beszálltam mellé.Két lába közé ültem és a mellkasának dőltem ő pedig átkarolt hátulról.
-Annyira hiányzott már hogy egy kis időt töltsünk együtt.-fúrta be a fejét a nyakhajlatomba
-Nekem is.-simogattam a kezét.-Dolgozol holnap?-kérdeztem
-Csak délelőtt,de utána csak a tiéd vagyok.-mosolygott.
-Rendben akkor kitalálok valamit.-mondtam
Csak bólintott majd elkezdte csókolgatni a nyakamat amit én lehunyt szemekkel élveztem majd maga felé fordított és megcsókolt és itt vége volt elvesztünk egymásban.......

30,

Ahogy beléptem a szívem szinte megállt és szerintem lélegezni is elfelejtettem.Azt a személyt néztem akivel szerintem soha többet nem akartam találkozni és most mégis itt van,az aki darabokra sőt porszemekre törte a szívemet,akit szívemből utáltam vagy legalábbis utálni akartam.És tessék most itt áll előttem Ian.
Az ajtó nyitódásra felkapta a fejét mindenki,beleértve őt is.Amint tekintetünk találkozott láttam a szemében a meglepődést és a a .....boldogságot?Nekem leginkább csak hánynom kellett.
-Ash?-kérdezte Ian és Harry egyszerre aztán egymásra kapták a szemüket.
Mondani akartam valamit,de egy hang se jött ki a torkomon,csak éreztem hogy egyre kevésbé kapok levegőt.
Ránéztem Harry-re és láttam az arcán az érdeklődést és hogy nem ért semmit.A szemem a barátnőmre vándorolt aki a száját rágta,hisz ő már összerakta a sztorit és rájött ki is az a bizonyos fotós.Ha  tudta is nem mondott semmit hisz tudta hogy az én dolgom ennek kitárgyalása.
A tekintetem visszavándorolt Ian-re,úgy éreztem mondanom kéne neki valamit de nem tudtam,mert láttam hogy felém kezd jönni.Hátrálni akartam de nem tudtam mert a lábaim felmondták a szolgálatot és mozdulni se tudtam.
Egyre közelebb jött és egyszer csak két keze közé fogta az arcomat majd se szó se beszéd megcsókolt.Én meg csak álltam ott és rájöttem hogy nem érzek a régi tűzből semmit és semmi lángolás nem volt a kettőnk csókjában,csak a rosszullét kerülgetett közben.
Szerencsémre végre megtaláltam a hangomat és az erőmet.A mellkasánál fogva ellöktem magamtól,majd egy hatalmas pofont lekevertem neki,ő csak értetlenül pislogott rám.
-Nehogy azt képzeld hogy miattad vagyok itt,ha tudtam volna hogy te vagy a fotós ide se jöttem volna.Csak a barátomhoz jöttem.-mutattam Harry-re aki megkövülten állt és nézte a jelenetet a többiekkel együtt.
-De azt hittem hogy kibékülni jöttél.-mondta Ian.
-Meg a jó nagy frászt.Átvertél,becsaptál,játszottál velem és darabokra törted a szívem.Én kis naív buta lány azt hittem hogy szeretsz de te csak játszottál velem.-mondtam és már alig bírtam visszatartani a zokogásomat.
-Én szerettelek,szeretlek most is...-kezdte de félbeszakítottam
-Dehogy szerettél,ha szerettél volna nem csaltál volna meg és le merem fogadni hogy nem az volt az egyetlen alkalom.De tudod nem is az fáj a legjobban,hanem az hogy mindig engem állítottál be hibásnak és hogy amikor a legnagyobb szükségem volt rád akkor hagytál magamra.-mondtam és éreztem hogy a könnyem elkezdett folyni.
-De még nincs minden veszve itt vagyok és újra kezdhetjük melletted leszek.-mondta majd megakarta fogni a kezem de szerintem ezen a pontom kattant valami az agyamba és olyat tettem amit soha azelőtt.
-Nem kellesz,már nem érzek irántad mást csak gyűlöletet..-mondtam majd neki estem olyan erősen ütöttem a  mellkasát ahogy csak tudtam és közben üvöltöttem vele.-Tönkretettél,megaláztál, utállak mindennél jobban utállak.-ütöttem folyamatosan
Hirtelen éreztem hogy egy erős kéz a derekamra fonódik és elakar húzni de én tovább ütöttem Ian- és zokogtam.A kéz tulajdonosa nem adta fel felemelt és elcipelt hogy már ne tudjam ütni és arrébb vitt.
-Ash nyugi.-mondta Harry miközben próbált lenyugtatni
Nem szóltam hozzá,csak kitéptem magam a szorításából és kirohantam a szobából magam után jó hangosan becsapva az ajtót.
Egyedül akartam lenni és feldolgozni amit előbb átéltem.De nem jutottam sokáig mivel Harry erős keze visszarántott és maga elé húzott és a teste és a fal közé álltam.Ismerős helyzet.
-Ash mi volt ez?Szerintem magyarázattal tartozol.-mondta
-Figyelj Harry most éltem át életem egyik legrosszab élményét semmi kedvem most magyarázkodni.-mondtam flegmán.
-Hát nekem meg igen is kell magyarázat,hogy miért csókolta meg egy másik pasi a barátnőmet.-mondta most már idegesen
-Ő Ian.-mutattam az ajtóra-Az exem.
-Még érzel iránta valamit?-kérdezte felvont szemöldökkel.
-Nem dehogy.-mondtam idegesen.Mégis hogy gondolhat ilyet ő nem látta az előbbi eseményeket?
-Pedig kicsit úgy néz ki hiszen mikor megláttad tökre lefagytál,utána pedig teljesen kiakadtál.Ez nekem eléggé azt mutatja hogy van még valami.És ha igen akkor most avass be hisz nem akarok pótlék lenni mert én szeretlek de ha neked ő kell akkor én kiszálltam.-mondta idegesen majd sarkon fordult és elakart menni.
-Akkora seggfej vagy.Hát nem veszed észre hogy én csak téged akarlak. Harry szeretlek.-kiabáltam utána.
Engem is meglepek a szavaim de amint kimondtam őket tudtam hogy igazak.
Harry villámgyorsan megfordult a tengelye körül majd rám nézett meglepetten mintha azt hinné hogy rosszul hall.
-Szeretlek.-ismételtem meg most már normális hangsúllyal.
Szinte két lépessel szelte át a köztünk lévő távolságot,majd szorosan magához rántott és szenvedélyesen megcsókolt.Ebben a csókban benne volt minden érzelme és ha nem tartott volna biztosan elesem.
-Mond még egyszer.-kérte és éreztem hogy szüksége van rá hogy újra hallja
-Szeretlek Harry Styles,Őrülten szerelmes vagyok beléd.-mondta végig a szemébe nézve
Ismételten megcsókolt és éreztem hogy szinte remeg az érintésem alatt.
-Annyira nagyon szeretlek.-mondta az ajkamra suttogva.
-Tudom.-öleltem át ás fúrtam a fejem a vállába.
-Amúgy miért is jöttél be,csak úgy kíváncsiságból?-kérdezte
Előhalásztam a táskámból a nyakláncot majd bele tettem a kezébe.
-Azt mondtad mindenhová magaddal viszed és sose veszed le,de otthon hagytad és gondoltam szükséged lenne rá.-mondta vállat rántva.
-Mondtam már mennyire szeretlek?-kérdezte hatalmas mosollyal, imádtam ha mosolyog és megjelennek a gödröcskéi.ilyenkor olyan mint egy ártatlan kisgyerek,ezt még tetőzi a szanaszét álló göndör fürtjei.Egyszerűen imádom.
-Igen,de még mondhatod párszor.-bújtam hozzá
-Szeretlek-suttogta
-Én is téged.-csókoltam meg
-Van még bármilyen régi ismerősöd akivel találkozhatunk?-kérdezte felvonva az egyik szemöldökét.
-Nem hiszem-adtam puszit a szájára,majd összekulcsoltam kezeinket és elkezdtem húzni az ellentétes irányba.
Már éppen vissza értünk volna a többiekhez amikor valaki a nevemen szólított.
-Ash?-kérdezte megdöbbenve Elenor a régi munkatársam egyben az egyik barátnőm.
-Vagy mégis..-súgtam oda Harry-nek arra utalva hogy mégis van még váratlan ismerősöm.
Bár elég hülye vagyok hogy azt hittem hogy nem találkozok senkivel.
-Elenor szia.-fordultam felé
Kicsit kínosan éreztem magam hisz se szó se beszéd nélkül léptem le és nem is tudtam elbúcsúzni tőle.
Szemmel láthatólag ő nem haragudott annyira,mivel gyorsan átszelte a köztünk lévő távolságot és szorosan átölelt.
-Annyira örülök hogy látlak,azt hittem nem találkozunk többet.Az a seggfej Ian jól elcseszte.-mondta és még mindig szorosan ölelt.
-Én is örülök hogy látlak-mondtam mosolyogva.-És nagyon sajnálom hogy nem búcsúztam el-mondtam a számat rágcsálva
-Ugyan,gondolom amint megtudtad mi a helyzet leléptél.De most itt vagy.-mosolygott-De azért remélem nem kibékülni jöttél Ian-nel-nézett rám ijedten.
-Dehogy is erről szó sincs,csak a barátomhoz jöttem.-mondtam
Láttam El arcán a meglepődést,ekkor esett le hogy még be se mutattam Harry-t.
-El ő itt a barátom Harry-fordultam felé.
-Szia nagyon örülök.-ölelte meg Harry.
-Úgy szintén.-mosolygott El-De ha megbántod a barátnőmet akkor kinyírlak-kacsintott kedvesen
-Nyugi nem fogom.-ölelt meg szorosan
Rámosolyogtam az aranyos gesztus láttn.Anyám mekkora szerencsém van ezzel a sráccal.
-Valamikor dumálni kénne.-mondta El-Most ráérsz?elmehetnénk abba a kávézóba ahol először találkoztunk.-ajánlotta fel.
Kérdően Harry-re néztem hogy megkérdezzem nem-e probléma
-Menj nyugodtan.-mosolygott biztatóan-Úgy is kell keresnünk egy új fotóst.-mondta
-Nem kell Harry,nem zavar ha vele csináljátok hisz jó fotós.-mondtam
-Ez kedves,de nem hiszem hogy vállalja miután az előbb behúztam neki egyet és nagy valószínűséggel betört az orra.-mondta vidáman.
-Mit csináltál?-kérdeztem egy oktávval feljebb,miközben El kuncogott.
-Csak nem hagyom hogy megússza hogy így megbántott és magadra hagyott azok után és főleg azt nem hogy a barátnőmet csak úgy megcsókolja-mondta felháborodva
-Oké értem de ugye te nem sérültél meg?-kérdeztem aggódva
-Nem dehogy.De most már menjetek egy kis csajos beszélgetésre.-mondta majd kacsintott
-Oké este találkozunk.-mondtam
-Kitalálok valami programot estére,és ha végeztetek érted megyek.-válaszolta majd magához húzott egy csókra.
-Szeretlek-súgtam a szájába
-Én is.-mosolygott boldogan,majd elköszönt El-től és elment....

29,

Miután elolvastam a cikket,azt a rakás szemetet és megnéztem a hozzá mellékelt képet,amin tényleg úgy látszik mintha együtt lennénk,lecsaptam a tabletet és Harry után mentem.

A wc ajtó előtt állva bekopogtam.

-Harry ez nem is aminek látszik.-mondtam 

-Aha elég sokat láttam.-mondta flegmán.

-Jaj kérlek ne csináld már,az a kép nem az aminek látszik csak kiszínezték mi csak beszéltünk,kérlek higgy nekem.-mondtam kétségbeesetten.

Halottam ahogy zörög a zár majd Harry kinyitja az ajtót,de nem volt időm megszólalni hisz berántott majd ránk zárta az ajtót és a falnak nyomott így a testem a fal és az ő teste közé szorult.

-Pedig nagyon annak látszik ahogy írták.-mondta idegesen és a szemei szinte szikráztak.

-Neked kéne a legjobban  tudnod hogy amit a média kitalál az általában ki van színezve.-mondtam majd félre löktem és kinyitottam az ajtót,de még vissza szóltam.-Ja és kösz szépen hogy bízol bennem.-fejeztem be majd mentem volna vissza már majdnem ott voltam,de Harry elkapott a derekamnál fogva majd lefektetett a kanapéra és fölém mászott.

-Igazad van,bíznom kell benned.Benned bízom is de benne nem.Sajnálom.-mondta majd megakart csókolni,de a mellkasánál fogva eltoltam.

-Nem borulhatsz ki ha látsz egy cikket rólam az újságban,hisz én sem teszem,pedig amióta együtt vagyunk tudod hány lánnyal hoztak össze,de én bízom benned és tudom hogy ha azt mondod nincs semmi akkor az úgy is van,sőt mondanod sem kell.Akkor te miért nem tudod megtenni?-kérdeztem komolyan mert már nem bírtam ezt.

-Tudod elég féltékeny típus vagyok és hidd el meg van rá az okom-mondta

-Hallgatom-mondtam várakozóan.

Harry sóhajtott egyet,nyilván mérlegelte hogy nem tehet mást,majd belekezdett.

-Volt egy barátnőm még a gimiben,talán ő volt az első lány akit szerettem,de tényleg úgy igazán,nagyon szerelmes voltam belé,bármit megtettem volna  érte.De mint kiderült ő csak hülyére vett és fűvel fával megcsalt és azóta nehezen engedek közel magamhoz bárkit is.És mivel te fontos vagy nekem ezért nem bízom senkiben aki a közeledben van.De ígérem hogy ezentúl megpróbálok változtatni.-fejezte be a történetet.
-Megértem mit érzek,hisz engem is becsaptak, de ez nem jelenti azt hogy mindenki be fog csapni.-mondtam miközben összekulcsoltam az ujjainkat.-De ha téged ez megnyugtat akkor nem találkozok vele többet kettesben.-mondtam
-Örülnék neki még akkor is ha ez önzőség.-mondta majd megcsókolt.
Hagytam hogy elmélyítse a csókot és megszűnjön körülöttünk a világ.Felcsúsztattam a kezeim a pólója alatt lévő kockás hasán,amitől kirázta a hideg.
Egyszer csak egy köhögés szakított ki minket a kis közös világunkból.
-Bocs hogy megzavarom a pornózásotokat,de mindjárt landolunk-mondta Niall.
-Remek időzítés haver.-intett neki be Harry majd leült mellém és bekötötte magát.Én is követtem a példáját.
A gép tényleg csakhamar földet ért és rögtön a repülő lejáratánál  már várt is minket Harry autója.
-Haza kell ugranunk még a fotózás előtt hogy lezuhanyozhassak.-magyarázta
-Oké.-mosolyogtam
Útközben egy hatalmas ház előtt kitettük Em-éket ,de előtte megbeszéltük hogy egy óra múlva itt találkozunk bár nem hiszem hogy én megyek velük inkább pihenek egy kicsit.
Megérkeztünk Harry-hez,ugyan már jártam itt de most is ledöbbentett milyen gyönyörű és hatalmas ez a ház.
Ledobta a kulcsot egy asztalra mi az ajtó mellet volt majd eltűnt, olyan nagy ez a ház azt se tudom hol keressem de mivel szomjas voltam és arra emlékeztem hogy hol a konyha ezért oda mentem először.
Miközben ittam éreztem hogy két izmos kar fonódik a derekamra.
-Eltűntél ebben a hatalmas házban.-mondtam majd szembe fordultam vele,de ő továbbra is ölelt.
-Majd kiismered ezt a házat ha itt fogsz lakni.-mondtam vidáman.
Én csak grimaszoltam egyet,Harry csak megforgatta a szemét,majd maga után húzott.
-Na gyere zuhanyoznom kell.-mondta
Letelepedtem az ágyra és néztem hogy Harry vetkőzik.
-Áh ne is zavartasd magad.-csipkelődtem.
-Tudom hogy imádod ha nincs rajtam ruha,de ne szokj hozzá.-kacsintott
Fogtam a mellettem lévő párnát majd hozzá vágtam,ő erre csak röhögve bevonult a fürdőbe.
Én amíg ő benn volt gondoltam körül nézek egy kicsit a házba.Először lementem a földszintre ahol ugye ott volt az előszoba és a konyha,ezen kívül volt lent egy hatalmas nappali óriási tévével és egy csomó videó játékkal,gondolom a fiúk ide szoktak jönni játszani.Találtam még lent egy fürdőt és egy szobát elég egyszerű volt még is nagyon szép gondolom egy vendég szoba.Felsétáltam a lépcsőn és a  folyosón lévő összes szobába benéztem.Az első két szoba vendég szoba volt,volt még egy fürdő fönt és egy zene szoba mindenféle méregdrága zenés cuccal,gondolom ez neki a dolgozó szoba.
Elmentem Harry szobája mellet az utolsó szobákhoz,az egyik egy mosókonyha volt a másik pedig pedig egy teljesen üres szoba ez kicsit kisebb volt a többinél és nagyon világos is volt.
Visszamentem Harry szobájába és bementem az onnan nyíló ajtóhoz ,egy gardrób szoba volt és feltűnően üres volt és akkor leesett.
Harry már előre eltervezte hogy ide fogok költözni,mérges akartam lenni ,de igazából elég aranyos és természetes hogy egy idő után összeköltözünk.
Vissza ültem az ágyra majd Harry végre kijött a fürdőből.Teljesen meztelen volt csak a nyaklánca volt rajta ami mindig is.
-Honnan van a nyakláncod?-kérdeztem kíváncsian.
-Az anyukámtól kaptam mielőtt bekerültem a versenybe hogy ez szerencsét hoz és ha híres leszek ez majd mindig emlékezted hogy honnan indultam.-mondta majd levette a nyakából és beletette a kezembe hogy jól meg tudjam nézni,közben ő tovább készülődött.Letettem a nyakláncot az éjjeli szekrényre majd felálltam és Harry-hez sétáltam.
-Szerintem én nem megyek veletek hanem lepihenek és este csinálhatnánk valamit.-bújtam hozzá.
-Kicsit sajnálom hogy nem jössz,de rendben majd kitalálok valamit programot.-adott puszit a homlokomra.
Elkészült majd lekísértem a kocsiig ott egy szenvedélyes csókkal búcsúztam el tőle.
Integettem neki amikor elhajtott.Kicsit úgy éreztem magam mintha egy nyálas romantikus filmben lennék,de őszintén nem érdekel boldog voltam Harry-vel.
Felsétáltam az emeletre,hogy lepihenjek de mikor befeküdtem volna az ágyba észre vettem hogy Harry itt hagyta a nyakláncot,hirtelen felindulásból elhatároztam hogy utána viszem hisze ze fontos neki nekem  meg ő.
Gyorsan megkerestem Harry naptárát amibe az ilyeneket írta,megkerestem hol lesz a fotózás amint megláttam kiesett a kezemből a naptár.
Köpni nyelni nem tudtam ,a régi munkahelyemen lesz.Ezek szerint Em-et is oda vették fel.
Nem tudtam mit csináljak hisz Harry-nek szüksége van arra a nyakláncra,sosem veszi le.
De lehet hogy összefutok....Ian-nel.Döntést kell hoznom mit csináljak most.
Nem érdekel Ian a múlté viszont Harry most fontos nekem.
Felkaptam a táskám és hívtam egy taxit,amint megérkezett bediktáltam a címet és már mentünk is.
Az út rövidebb volt mint szerettem volna,minél több idő telt el annál jobban inamba szállt a bátorság.
Megérkeztünk a hatalmas épület elé,kifizettem a taxit majd vonakodva kiszálltam.felmentem a már jól ismert úton egyre jobban azon gondolkodva hogy ezt jól elhamarkodtam és hogy ennek nem lesz jó vége.
A portás kedvesen köszöntött ahogy szokott mintha csak dolgozni jöttem volna,pedig nagyon nem.
Megkérdeztem hogy a One Direction hol van,melyik szobában,és mivel azt hiszi hogy még mindig itt dolgozok ezért azonnal elmondta.
Megkerestem az ajtót majd nagy lélegzetet vettem és azon imádkoztam hogy nehogy szembe találkozzak valakivel,legfőképpen azzal a bizonyos személlyel,majd benyitottam......

28,

Felszálltunk a gépre és mint valami kisgyerek a játékboltban össze vissza nézelődtem.Ilyet még nem láttam,állati klassz volt.Mindenhol bőr ülések amik hatalmasak voltak és rengeteg kaja.Az utóbbi gondolom Niall miatt.
Az ülésrend úgy lett szervezve,hogy Niall és Em a gép egyik felében mi pedig a másik felében foglalunk helyet amit egy kisebb fal választ el,így nyugodtan tudunk beszélgetni,aminek rendkívül örülök.
-Hogy tetszik?-ült le mellém Harry két üdítővel a kezében,amiből az egyiket nekem adta.
-Nagyon klassz.-mondtam
-Olyan fura vagy.Valami baj van?-kérdezte aggódva
Hát igen eléggé kiismert..
-Nem csak szeretnék beszélni veled..-kezdtem
-Ha ilyen hangsúllyal mondod akkor megijesztesz.-mondta rémülten
-Nyugi nem kettőnkről van szó-nyugtattam meg és láttam hogy egy mázsás súly esett le a szívéről.-Hanem a sulival...-mondtam
-Megkaptad az értesítőt?-lelkesedett fel.
-Meg és csak az egyiket nyitottam ki,a másikat nem mertem....-vallottam be lehajtott fejjel.
-Na mond már mi lett.Esküszöm jobban izgulok mint te-mocorgott össze vissza az ülésen.
Annyira aranyos volt hogy így érdekelte a jövőm,innen is látszik hogy fontos vagyok neki.
-A New Yorki egyetem értesítőjét nyitottam ki és nem vettek fel...-mondtam csüggedten.
-De ez nem feltétlenül jelenti hogy nem kerültél be,csak lehet hogy a Londoniba vettek fel.-magyarázta biztatóan.
-Tudom tudom.De annyira félek kibontani,mert mi van ha nem vettek fel,akkor mihez kezdjek nem tudok tovább tanulni nem lesz munkám nem lesz családom hajléktalan senkiként fogom végezni..És mi van ha felvettek megint itt kell hagynom mindent és el kell költöznöm vissza oda a rengeteg emlék közé.....-magyaráztam kétségbeesetten és már a sírás határán voltam,de Harry gyorsan kapcsolt és közel húzódott hozzám.
-Cssh nem lesz semmi baj,bármi van abban a fránya levélben én itt vagyok melletted és együtt megoldjuk.-mondta mosolyogva.
Szavai erőt adtak és ellágyították a szívem ezért úgy éreztem képes vagyok kinyitni a levelet.Lassan elővettem a táskámból,úgy mintha egy időzített bomba lenne,ha jobban bele gondolok az is.Olyan lassan és aprólékosan bontottam ki,minél jobban elnyújtva a dolgot.
Belenéztem,majd felnéztem Harry-re aki már nagyon vártam a válaszom.
-Na mond már mi áll benne-sürgetett.
-Tisztelt Ashley Morgen örömmel értesítjük hogy felvételt nyert....-olvastam hangosan de nem tudtam befejezni,mivel Harry ajkai lecsaptak az enyémre és boldogan megcsókolt.
-Megcsináltad felvettek,annyira büszke vagyok rád.-mondtam és majd kicsattant örömében
-Felvettek...-mondtam elhaló hangon és megint elolvastam a levelet.Alig tudom elhinni komolyan felvettek. Először nem is tudtam eldönteni hogy örüljek vagy ne,de aztán belegondoltam,felvettek oda ami az álmom volt ráadásul ott van Harry is.
-Úristen,felvettek-sikítottam most már boldogan.
A sikításomra persze Em és Niall is oda szaladt.
-Mi történt?Baj van?-kérdezte riadtan Em.
-Felvettek Londonba.-mondtam mosolyogva
-OMG!!Jössz velem te is.-sikított ő is majd a nyakamba vetette magát.
Amint ki örömködtünk magunkat visszafáradtak a helyükre,ezzel kettesben hagyva minket.
-Többet lehetünk együtt-mondtam boldogan.
-Tudom.-húzott magához közel és belefeküdtem az ölébe miközben ő simogatta a hajamat.
-Albérletet is kellene keresnem.-gondolkodtam hangosan.
Tudom hogy a suli csak egy hónap múlva kezdődik de akkor is el kell kezdenem mert elkapkodják a jókat suli kezdés előtt és mire becuccolok....
-Nem kell albérletben laknod,lakhatsz nálam is.-mondta ezzel kizökkentve gondolatmenetemből.
-Nem hiszem hogy ez jő ötlet..-mondtam
-Most miért?Már egy ideje együtt vagyunk és nagyon jól meg vagyunk.Nem gondolod?-kérdezte
-De igen,de..-kezdtem volna de félbeszakított.
-Nem szeretnénk mostanság szakítani,szóval mi akadálya van?-kérdezte
-Szerintem először ne költözzünk össze véglegesen,mondjuk csak a suli kezdésig és ha látjuk hogy működik akkor semmi akadálya hogy együtt lakjunk.Ez így neked megfelel?-kérdeztem
-Ha neked igen akkor nekem is,főleg hogy közel leszel hozzám.-mondta majd megcsókolt.
-De van egy feltételem.-mondtam
-Még egy?-kérdezte
-Igen.Én is beszállok a számlákba-mondtam határozottan.
-De minek tök felesleges,hidd el keresek annyit hogy egyedül is kitudjam fizetni-mondta talán kicsit nagyképűen.
-Teljesen hidegen hagy hogy menyit keresel szuper sztár,én akkor is be akarok szállni a számlák fizetésébe.El fogadod a feltételeimet vagy nem?-kérdeztem olyan határozottan mint még talán semmit sem.
-Elfogadom.-mondta mosolyogva
-Most meg mit mosolyogsz?-kérdeztem felvont szemöldökkel.
-Semmit csak olyan szexi vagy ha ilyen határozott vagy.-mondta majd megcsókolt.
Az út további része csendben telt,egészen addig míg Harry hangosan megszólalt.
-Ez mi a szar??-ordította majd ledobta a tablet-jét és elviharzott,gondolom  a wc-be,hisz más helyre nem nagyon mehet a repülőgépen.
Oda mentem a tablet-hez hátha abban olvasott valamit ami így felidegesítette,sajnos teljes mértékben igazam volt.

Bruno Marsnak új barátnője van??!!??

A napokban lencsevégre kapták a híres énekest és egy titokzatos lányt,mint később kiderült ez a lány nem más mint Ashley Morgan aki egy kis Londoni modell ügynökség modellje.A képen nagyon jól látszik hogy az énekes és a lány elég közel állnak egymáshoz.Azzal is tisztában vagyunk hogy Bruno oda van a modellekért,ezt mi sem bizonyítja jobban,mint számtalan volt barátnője.Még egyikük sem erősítette vagy cáfolta meg a hírt,de mi azért látjuk a szikrákat.Vajon ők lesznek New York új álompárja??

,

27,

Reggel arra keltem fel hogy valaki szólongat és simogatja a vállamat és az arcomat.Kinyitottam a szememet és két gyönyörű smaragdzöld szempárral találtam magam szembe.
-Jó reggelt álomszuszék.-mondta vidáman
Hogy lehet már ilyen korán reggel ilyen éber és vidám?
-Szia.-mondtam rekedten és átfordultam a másik oldalra és bebújtam a takaró alá,azzal a szándékkal hogy én bizony tovább fogok aludni.
-Na Ash,mennünk kell-mondta Harry majd lehúzta rólam a takarót.
-Mégis hová?-nyafogtam
Nagyon nyűgös tudok lenni mikor fáradt vagyok,és általában egész nap hisztis vagyok ha nem tudom magam normálisan kialudni.
-Vissza kell mennem Londonba,mert fotózásunk van.Ja és Em is jön velünk mert neki is az van.-mondta
Anyám belecsöppentem egy elfoglalt hírességekkel teli világban,már a barátnőm is az.Egy fotómodell.Hát igen ehhez még hozzá kell szoknom.
-Nem akarom hogy elmenj.-bújtam hozzá
-Tudod,hogy én sem akarlak itt hagyni,de nincs más választásom.-mondta szomorúan.
Gondolkodtam hogy mit tehetnék,hisz most semmiképpen nem akarok nélküle lenni,főleg hogy ki kell nyitnom a felvételi papírt,ami éppen a táskám mélyén lapul.Ja igen nem is mondtam,tegnap megjött mindkét felvételi lapom és csak az egyiket mertem kinyitni.A New Yorki sulisat,ahová nem vettek fel.Ami két dolgot jelenthet.Egy:nem vettek fel sehová.Kettő:Londonba vettek fel.
De sajnos egy beszari nyuszi vagyok és nem merem kinyitni.Arra gondoltam majd akkor nyitom ki ha Harry is velem van.De persze nem így hogy sietünk hanem úgy hogy van időnk megbeszélni.
-Veled mehetek?-csúszott ki a számon a mondta amivel magamat is megleptem.Én Londonba akarok menni?Magamtól?
De jobban belegondolva ez nem is olyan rossz ötlet,hisz a repülőn meg tudjuk beszélni a sulis dolgot.Ráadásul ha oda vesznek fel,akkor ott kell élnem.Nem félhetek a várostól.
-Velem szeretnél jönni?Londonba?-kerekedett ki a szeme
-Igen.-mondtam olyan határozottan ahogy csak tudtam
-Persze,nagyon örülnék.-mondta hatalmas mosollyal.
-Oké csak haza kell mennem,pár cuccért és hogy átöltözzek.-mutattam szalagavató ruhámra
-Rendben rendelek neked egy taxit és a repülőtéren találkozunk.Ez igy megfelel neked?-kérdezte még mindig vidáman.
-Tökéletes.-mondtam majd nyomtam egy csókot a szájára és már ugrottam is ki az ágyból.
Felvettem az estélyit,mivel nem volt nálam másik ruha.Gyorsan megcsináltam a hajam,majd kölcsön vettem Harry zakóját,mivel kint eléggé hűvös volt.
-Sietek.-nyomtam búcsú csókot a szájára és azzal a lendülettel kis is mentem a szobából.Sietve lementem a földszintre,köszöntem a recepciósnak,majd elhagytam a szállodát.
Szerencsémre a taxi már lent várt így csak beszálltam.Kicsit furcsán nézett rám mert estélyiben voltam,de nem nagyon érdekelt.
Az agyam csak két dolgon járt:a sulin és természetesen Harry-n. Furcsa mód már alig vártam hogy elinduljunk,pedig rettegnem kellene,de ő valahogy erőt ad nekem.Olyan mintha ő lenne a saját erőforrásom,úgy  érzem ha vele vagyok nem kell semmitől se tartanom,ami kicsit ostobaság hisz nem egy szuperhős és nem védhet meg mindentől.de akkor is....
Hazaérve láttam hogy Em is éppen pakolászik.
-Szia csajszi,nagyon sajnálom de el kell mennem.Szörnyen érzem magam,hogy megint egyedül hagylak.-mondta letörten és láttam rajta hogy tényleg sajnálja.
-Én is megyek.-mondtam mosolyogva
-Komolyan??-sikította egy oktávval magasabb hangon,majd a nyakamba ugrott.-De szuper.És hogy hogy?-kíváncsiskodott.
-Nem félhetek örökké a várostól,hisz lehet hogy ott fogok tovább tanulni.Ráadásul beszélnem kell Harry-vel-magyaráztam neki.
-Apropó Harry. Milyen volt az este?-kérdezte mosolyogva.
-Elképesztő.Ahogy megjelent és a kinézete egyszerűen leírhatatlan.És képzeld kivett egy gyönyörű szobát kettőnknek.....-magyaráztam
-Na oké itt állj meg.Nem vagyok kíváncsi a szaftos részletekre-nevetett
-Pedig arról lenni mit mesélni.-kacsintottam majd én is elnevettem magamat.-Na és Niall eljött-tudakoltam.
-Igen,együtt jöttek.Éppen üldögéltem mikor valaki felkért táncolni először nemet mondtam,de amikor felnéztem láttam hogy ő áll előttem és nagyon boldog lettem.Mi voltunk az utolsó pár a bálon.Utána elmentünk egy mezőre ahol volt egy platós furgon ami teljesen ki volt világítva gyertyákkal.Emlékezett hogy mennyire ki akartam próbálni az ilyet.Hát nem imádni való?Na szóval ott a platón csináltunk.......-mondta volna tovább de félbe szakítottam.
-Tudod hogy imádom a szaftos részleteket és mindig ezer örömmel végig hallgatlak,de valószínűleg nem tudnék többet a szemébe nézni és amúgy is elkésünk.-magyaráztam
-Oké oké igazad van,megyek is csomagolni..-mondta
Én is így tettem,de előtte muszáj volt letusolnom.Gyorsan meg is voltam vele majd a legfontosabb dolgokat beledobáltam egy kisebb táskába és indulásra készen voltam.
-Em hogy állsz?-kérdeztem
-Mindjárt kész vagyok.-mondta
-Ugye tisztába vagy vele hogy el fogunk késni.-izgultam.
-Te meg ugye tudsz róla,hogy magán géppel megyünk ami nem indul el nélkülünk.-oktatott ki.
-Oké értem,de akkor is bunkósság megvárattatni őket -magyaráztam.
Duzzogott egy sort de azért elkészült és indulhattunk a repülőtérre.
Olyan érzésem volt,mintha valami nagyon rossz és valami nagyon jó dolog van készülőben.Nem tudom biztosan,de egyet biztosan tudtam hogy valami meg fog változni és biztos nem fogom elfelejteni egyhamar.
A repülőtérre érve becsekkoltunk majd a fiúk keresésére indultunk,egyszer csak Em eltűnt mellőlem és láttam hogy szerelme nyakába veti magát.
Nyújtogattam a nyakam mikorra is végre megláttam őt,amint nyugodtan nyomogatta a mobilját,de lehet hogy megérezte a jelenlétemet mert felpillantott és rámosolygott,ami engem is mosolygásra késztetett. Ránézve rájöttem hogy nem érdekel mi jön csak vele lehessek....

26,

-Harry??-néztem a barátomra meglepődve-Csak nem gondoltad hogy kihagyom a barátnőm szalagavatóját?-kérdezte mosolyogva.
Mintha senki nem lenne körülöttünk a nyakába vetettem magam és megcsókoltam.Amikor csókolóztunk olyan könnyű volt elhinni hogy rajtunk kívül nem létezik semmi és senki.
-Annyira boldog vagyok hogy itt vagy.-mondtam már a sírás határán állva.
-Mindent megért hogy ilyen ruhában láthatlak,amikor megláttalak el sem hittem hogy ez az én barátnőm.olyan elképesztően gyönyörű vagy.-mondta majd megfogta a derekamat ezzel arra utalva hogy táncoljunk.
Mivel már úgy is a táncparketten voltunk,így nem volt más dolgom mint hozzásimulnom. Harry meglepően jól táncolt így nagyon kellemes volt vele táncolni,főleg hogy a fejemet izmos mellkasára hajthatom és érezhetem jellegzetes illatát.
Szinte az egész éjszakát végig táncoltuk,szinte szavak nélkül csak élveztük az együtt létet.
-Mehetünk?-kérdezte Harry
-Hová?-kérdeztem meglepetten.
-Hát mivel ez a szalagavatód és ilyenkor szokás szobát bérelni a srácnak,így természetesen én is foglaltam.-mosolygott és láttam hogy nagyon büszke magára.
-Te foglaltál szobát?-csodálkoztam
-Természetesen,de a hagyományoktól eltérően nem egy autópálya melletti kis motelt,mert azt gusztustalannak tartom.-mondta
Én nem is tudtam mit reagálni csak megcsókoltam.
Elindultunk és egy nagyon szép szállodához értünk,kisebb volt és nem olyan puccos  mint ahol megszokott szállni.de én imádtam,
A pultos nő látva a kinézetünket csak mosolygott ránk és már adta is a kulcsot és természetes szép estét kívánt egy huncut mosollyal.Ezek a mai öreg nénik.
Felmentünk a szobába ami szintén szép volt és tele volt gyertyákkal amik még illatosak is voltak.
-Te aztán ki tettél magadért.-öleltem át a nyakát.
-Hát nem minden nap érettségizik az ember barátnője-adott puszit a számra
-De komolyan,mindent nagyon köszönök,ez volt életem egyik legjobb estéje.-öleltem magamhoz olyan szorosan ahogy csak tudtam.
-Szerintem tudjuk még fokozni-mondta kacsintva
Közel húzott magához majd szenvedélyesen megcsókolt,olyan szenvedélyesen hogy szerintem a szívem kihagyott pár ütemet,de egyáltalán nem bántam sőt imponált hogy miatta hagy ki a szívem.
A nyelve bejutást kért a számba amit azonnal meg is adtam neki,nagyon szerettem mikor a nyelveink csatát vívtak egymással,bár ilyenkor bárki nyert egyaránt örültünk.
Apró kezeimet felvezettem izmos vállára majd lehúztam róla a zakóját,majd elhajítottam a szoba túlsó felébe.Ezek után az inge következett amit egy rántással lerántottam,miközben a gombok potyogtak körülöttünk.
-Hu de vad lett itt valaki-mondta vigyorogva
-Talán jobb minőségű ruhákat kéne venned-kacsintottam majd újra lecsaptam ajkaira.
Most már nyugodtan hozzáférhettem izmos mellkasához,és végig simíthatta az imádott tetkóit.
Éreztem hogy a keze végig simítja a lapockámat majd óvatosan ügyelve a ruha biztonságára lehúzta rólam,majd félre tette egy fotelba.
Már csak egy szál fehérneműbe álltam előtte,már mondani akartam hogy ó megint túl van öltözve amikor újból megcsókolt.Lassan ledöntött az ágyra,én meg automatikusan feljebb csúsztam a párnához.Mikor látta hogy kényelmesen elhelyezkedtem,felém mászott és folytatta a csókot.
Nem akartam nagyon vacakolni,bár minden tök romantikus volt,de én nem bírtam a bennem felgyülemlett vággyal ezért a nadrágjához nyúltam és kikapcsoltam,most már sokkal jobban megy mint az első alkalmunkkor.Látván hogy mit csinálok lehúzta magáról bokszerrel együtt így elém tárult férfiassága.
Megszabadított az engem takaró ruhadaraboktól,majd a testem minden egyes apró részletét végig csókolta.
Majd elért érzékeny pontomhoz és azt kezdte el csókolni,nem tudtam hová tenni a felgyülemlett érzéseket így csak tehetetlenül vergődtem alatta,de ő kegyetlenül folytatta.Már éreztem hogy közel vagyok,már azt hittem hogy mindjárt.....de ő abbahagyta.
Kérdően néztem rá.
-Nem így fogsz elmenni.- mondta
-Na várj csak.-mondtam majd fordítottam a helyzetünkön.
Fölé tornyosulva megcsókoltam,majd a nyakát csókolgattam,sőt meg is szívtam. Hupsz ez holnap tuti látszódni fog.Majd beleharaptam a fülébe,mert tudom hogy azt imádja.Egyre lejjebb haladva végig csókoltam a testét,külön hangsúlyt fektetve minden egyes tetoválására.
Mikor elértem már teljesen akció kész férfiasságához,megfogtam.Az első alkalommal még nagyon bátortalan voltam de most már nem.
Harry amikor megérezte a kezem hangosan felszisszent,ami nekem még több bátorságot adott,így elkezdtem mozgatni a kezem,amit ő lecsukott szemmel élvezett.Egyre jobban felbátorodtam tettein,így egy hirtelen ötlettől vezérelve bekaptam már-már lüktető erekcióját.
-Azt a kurva.....-hagyta el a száját káromkodás.
Még sosem csináltam ilyet,de nem volt nagy szám.Sőt még én is élvezetem...eléggé beindultam tőle.
Egyre gyorsabb tempóra kapcsoltam és láttam hogy már nagyon közel van,de mivel én nem voltam olyan gonosz mint egyesek ezért hagytam elmenni.
Egy hangos nyögés és szitkozódás után a számba élvezett,amit én lenyeltem,bár nem volt túl kellemes.
-Basszus ezt hol tanultad?-kérdezte az előbbi munkámra utalva miközben lihegett.
-Most csináltam először-mondtam szégyenlősen
-Hu akkor egy kibaszott tehetség vagy.-mondta nevetve
-Oké kuss.-mondtam majd lesmároltam
Elhatároztam hogy most én leszek felül,így ráhelyezkedtem újra akcióra készen lévő büszkeségére  és elkezdtem mozogni rajta.
Éreztem hogy az idő előre haladtával egyre közelebb vagyok a csúcshoz és egyre fáradtabb vagyok ezt Harry is észre vette ezért fordított a helyzetünkön,így ő került felülre.
Azonnal gyors tempóra váltott,amit én nagyon is élveztem,sőt a fenekénél fogva közelebb húztam magamhoz.
Nem is kellett sok egy két perc múlva éreztem hogy nem bírom tovább így hát át adtam magamat a gyönyörnek,Harry is követett majd mellém feküdt fáradtan.
-Köszönöm.-mondtam hozzá bújva
-Mit köszönsz?-kérdezte meglepve
-Hogy összehoztad nekem a legszebb szalagavatót.-mondtam
-Nekem is ez volt legjobb szalagavatóm .-mondta mosolyogva
-Miért a tiéd milyen volt?-kérdeztem
Azt tudtam hogy Harry már végzett,de akkor már híres volt.Vajon kivel ment?
 -Nem voltam ott.-mondta
-Hogy-hogy?-lepődtem meg.
-A banda miatt.Koncertjeink voltak és nem tudtam elmenni,de neked köszönhetőleg én is voltam.-adott puszit a homlokomra,
Ez egy kicsit elgondolkoztatott.Szegény hány dologból maradhatott ki az együttes miatt.Elég fiatalon kezdte,így szinte nem is volt kamaszkora.Rögtön belecsöppent ebbe az egészbe és már fiatal kora óta meg kell birkóznia a vele járókkal és milyen jól csináljak.Most ahogy így végig nézek rajta nagyon büszke vagyok rá.
Szorosabban hozzábújok,majd próbálok elaludni.De még mielőtt sikerülne érzem hogy Harry egy puszit nyom a fejemre.
-Szeretlek.-súgja
Én próbálok úgy tenni mintha aludnék,mert nem akarom hogy azt higgye hogy nem viszonozom, pedig de.Csak nem tudom kimondani.Remélem egyszer menni fog.....

25,

Reggel arra ébredtem fel hogy bömböl a zene a lakásban.Először nem is értettem aztán leesett,hogy Em tegnap éjjel jött haza Londonból,csak én már aludtam és gondolom nem akart felébreszteni.
Ja igen az én szuper modell,gyönyörű barátnőmet azonnal felvették és már munkát is kapott.Sőt még a meghallgatáson se kellett részt vennie,mert amikor meglátták azonnal beleszerettek a kisugárzásába.
Amikor felfogtam hogy Em itt van,kipattantam az ágyból és rohantam a nappaliba,ugyanis ott tartózkodott.
-Em.-üvöltöttem majd a nyakába vetettem magamat.
-Szia csajszi.-ölelt át szorosan.
-Annyira hiányoztál.Rettenetesen büszke vagyok rád.-mondtam boldogan.
-Köszönöm,én is az vagyok magamra.-mosolygott-Amúgy készen állsz?-kérdezte
-Mire?-kérdeztem kérdően
-Hát a szalagavatóra,tudod ma este lesz.-mondta mintha vétség lenne ezt elfelejteni.
Na jó tényleg elég gáz hogy nem emlékeztem rá,de a fejem teljesen máshol járt.Végig ebben a három napban azon agyaltam,hogy mi is történt Bruno-val és azon hogy ez lehetséges hogy elrontotta a barátságunkat.Ja és képtelen voltam eldönteni hogy elmondjam-e Harry-nek vagy sem.Hisz valószínűleg kiakadna ha megtudná,de attól még jobban kiakadna ha mástól tudná meg és nem tőlem.És mivel mindketten híresek így meg van rá az esély hogy valamelyik szenny lap tudja meg előbb vagy ilyenek.
Ezen is aggódtam hogy nem-e fotóztak le minket valahol,de végig sapka és szemüveg volt rajta így nem ismerhették fel.
Hát nagyon remélem,hogy nem,mert abból jó nagy baj lenne.
-Ne haragudj Em,de mostanság kicsit messze járnak a gondolataim.-szabadkoztam
-Mi a baj?Azt én is látom hogy valami nyomja a lelkedet,sőt telefonon keresztül is hallottam. Harry-vel van valami?-kérdezte aggódva.
-Nem dehogy,vele minden tökéletes.-mosolyogtam.
-Akkor?Most már tényleg aggódom érted.-mondta
-Egye fen elmondom,de meg kell ígérned hogy nem mondod el senkinek,legfőképpen Harry-nek nem.-magyaráztam.
-Rendben,de kezdesz megijeszteni.Mond már!-utasított.
Elmeséltem neki az egész Bruno-val töltött napot,a kávéháztól egészen a kocsis majdnem csókig.És utána vártam hogy mit fog mondani.Először csak hallgatott,majd megkérdezte.
-Tisztázzuk,te elhúztad a fejed.
-Igen,persze én kedvelem Harry-t,semmi pénzért nem csalnám meg,főleg azok után amit a volt barátom tett.-mondtam és kicsit bántott a tény hogy Em netán azt hiszi,hogy képes lettem volna megcsókolni őt.
-Jól van na csak biztos akartam lenni benne.-magyarázta védekezően.-Nem tettél semmit,nem kell rosszul érezned magad és szerintem most már Bruno is fel fogta hogy nincs esélye.Gondolta bepróbálkozik,mert miért is ne,de nem jött neki össze szóval szerintem hagyja az egészet.-mondta Em
-Igen de az a kérdés hogy meg marad-e a barátságunk?-húztam el a számat.
-Szerintem majd beszéld meg ezt vele személyesen-tanácsolta.
-Rendben...Úgy örülök hogy itt vagy.Kicsit úgy éreztem hogy mostanság mellőzve vagyok ami nagyon rosszul esett,hisz én mindig ott voltam veled,meg mindig próbálok neked segíteni és támogatlak amiben csak kell.És ne sértődj meg de úgy érzem hogy ez már nem kölcsönös,csak régen volta az.És ha már itt tartunk akkor az is fáj hogy amint szóba jön vagy megjelenik Niall,csak ő számít én meg mintha nem is léteznék neked és tudod ez rohadtul fáj.-fakadtam ki teljesen és észre se vettem hogy közben már a könnyem is folyik,pedig nem akartam sírni.
-Sajnálom és igazad is van,és ígérem hogy megpróbálok rajta változtatni,hisz miután valaki összetöri a szívemet te leszel az egyetlen aki itt lesz vele.És a barátságunk sokkal többet ér bármelyik srácnál és ha bármikor választanom kéne közted és egy srác között rögtön gondolkodás nélkül téged választanálak.-ölelt magához szorosan.
-Jaj hagyjuk már abba a sírást,olyanok vagyunk mint a negyven éves nosztalgiázó nők.-nevettem.-És szerintem nekünk éppen egy bálra kéne készülődnünk-mondtam.
-Igazad van.Még nem is láttam a ruhádat.-mondta
Én azonnal felpattantam a meseszép ruhámért,és megmutattam neki.Hát mit nem mondjak neki is elakadt a lélegzete és vagy egy órán keresztül dicsérte.
Mindketten megfürödtünk,majd segítettünk egymásnak a hajunk és a sminkünk elkészítésben.
Em annyira gyönyörű lett,hogy azt elmondani nem lehet.

Miután kész lettünk megvártuk,amíg a többiek  értünk jönnek a közösen bérelt limuzinnal.Sajnálatos módon Dona is velünk jött bár amikor meglátta a ruhánkat,hát elég érdekes fejet vágott,le kellett volna fotóznom.Annyira féltékeny volt,hogy akaratlanul is felröhögtem,mire ő egy gyilkos pillantással jutalmazott.
Hamar oda értünk a a sulihoz,ami már gyönyörűen fel volt díszítve és minden felé boldog párok sétálgattak.Ahogy végig néztem rajtuk rájöttem hogy nagyon hiányzik Harry és mindent megadnék hogy most itt legyen velem.
Bementünk,Em-et azonnal felkérték táncolni,míg én álltam a tánctér szélén és iszogattam a puncsomat.
Egyszer csak láttam hogy közeledik felém az egyik srác akivel jó barátságban vagyunk.
-Mizu Ash?Amúgy fantasztikusan nézel ki-mért végig
-Köszönöm.Semmi érdekes.-mondtam
-Hát akkor ez esetben...Felkérhetem a kisasszonyt egy táncra?-kérdezte majd mint egy herceg meghajolt előttem.
-Természetesen.-én is pukedliztem majd oda nyújtottam a kezemet és elindultunk a táncparkett felé.
Nagyon kellemes volt táncolni,majdnem három számot végig táncoltunk,miközben folyamatosan nevettünk.
Egyszer csak meg hallottam azt a mély dörmögő hangot amitől a szívem kihagy egy ütemet.
-Lekérhetem?-kérdezte
Azonnal megpördültem a tengelyem körül és ott állt teljes életnagyságban előttem.

24,

Miután Harry elment,kaptam egy üzenetet Bruno-tól,hogy mikor és hol találkozzunk.Nem túl messze a lakásomtól egy bárban beszéltük meg a talit egy óra múlva.
Felöltöztem,nem nagyon csíptem ki magamat csak egy sima farmert vettem fel egy fehér blúzzal és hozzá illő kiegészítőkkel.
Mire elkészültem már indulhattam is.Hamar oda értem  bárhoz,ami inkább hasonlított egy kávézóhoz.
Leültem egy asztalhoz,mivel Bruno még nem volt ott.Addig rendeltem egy tejeskávét.
Egyszer csak egy sapkás pasi ült le velem szembe.
-Elnézést de a hely.....-kezdtem volna de a pasas félbeszakított.
-Ash én vagyok az.-vette le a szemüvegét és így már én is felismertem.
-Szia bocs nem ismertelek fel.-szabadkoztam.
-Semmi baj,pont ez a lényeg hogy ne ismerjenek fel.De nem azért mert ciki lenne ha veled látnának,csak általában minden csinos csajjal összehoznak akivel találkozom,és nem szeretnék neked  kellemetlenséget.-mondta mosolyogva.
-Értem.-mondtam zavartan
Az előbb bókolt nekem?Nem hiszem,bár azt mondta csinos vagyok.Biztos csak udvariasságból mondta...
-Na és mi a helyzet veled?-kérdezte
-Semmi különös,vége a sulinak már csak az egyetemi értesítőket várom.Ja és három nap és itt a szalagavató bál.-meséltem neki nem túl lelkesen.
-Hol a lelkesedés?Minden lány arról ábrándozik,hogy milyen lesz a szalagavató bálon.-mondta
-Hát én nem ilyen vagyok,főleg hogy még a ruhám sincs meg-mondtam
-Nincs még meg a ruhád?Hogy-hogy?-kérdezte
-Nem volt rá időm,hogy vegyek mert tanultam,és a barátnőmnek meg már megvolt a ruhája így nem is volt kivel mennem megvenni.-panaszkodtam.
Bruno felállt,majd kifizette a kávét és a kezemnél fogva felhúzott és elindult a kijárat felé.
-Hová megyünk?-kérdeztem
-Hát ruhát venni a bálra.-mondta mintha ez teljesen egyértelmű lenne.
-Nem biztos hogy jó ötlet...-kezdtem de félbeszakított.
-Van ruhád vagy nincs ruhád?-kérdezte
-Nincs-húztam el a számat
-Hát akkor gyerünk.-fogott kézen és mentünk.
Elmentünk a kocsijáig és onnan pedig egy gyönyörű boltba,ahol ezer fajta ruha volt.
-Uram isten,ez a bolt fantasztikus-áradoztam
-Tudtam hogy tetszeni fog.-mondta mosolyogva
Engem csak úgy ámulatba ejtett a sok meseszép ruha,mint olyan káprázatos volt,legszívesebben beköltöztem volna ide hisz olyan mint a mennyország.
-Bruno,szia.Mi járatban?-jött oda egy nagyon szép lány talán 5-6 évvel volt nálam idősebb.
-Szia Angela.Ennek a szépségnek szeretnénk szalagavató ruhát venni.-mutatott rám
Már megint?Most meg szépség?Nem tetszik ez nekem.Lehet hogy Harry-nek igaza volt?Nagyon remélem hogy nem-Tuti nem,hisz ez egy baráti gesztus is lehet,csak én kombinálom túl az egészet.
-A legjobb helyen vagytok,és rá nagyon könnyű lesz ruhát találni.-mért végig,még meg is pörgetett hogy jobban felmérjen,miközben helyeslően hümmögött.-Már tudom is melyik ruha kell neked.-mondta-Amúgy nagyon ismerős vagy nekem.Te vagy Bruno barátnője?Tuti láttalak már vele valahol.
-Nem,csak barátok vagyunk.-vágtuk rá egyszerre-Szerintem az albumom borítóján láttad,ő volt a modell rajta.Ott lettünk jóban-magyarázta Bruno.
-Értem,de akkor meg is mutatom a ruhát.-mondta majd meg sem várta a válasz elindult.
Kérdően néztem Bruno-ra,majd intett a fejével hogy kövessük.Gyorsan elindultunk a nő után,aki csak ment és ment meg sem nézve hogy követjük vagy sem.Egészen a bolt legmélyebb,legeldugottabb részéhez mentünk,ahol megláttam azt a ruhát,amilyenhez hasonlót még sosem láttam.

Egyszerűen káprázatosan szép volt.Ha létezik szerelem elsőm látásra akkor ez biztos az,száz százalékig beleszerettem a ruhába.  
-Látom tetszik.-mondta Angela
-Viccelsz??Ez a legszebb ruha amit valaha láttam.-mondtam még most is ámulva.
-Akkor próbáld fel-mondta Bruno.
Angela azonnal levette a babáról és oda adta,én bevonultam egy fülkébe,ami elé Bruno leült.
Mielőtt felpróbáltam volna a gyönyörűséget,még kicsit nézegettem simogatta,tudom ez kicsit betegen hangzik,de ha fogtátok volna a ruhát megértenétek.Gondolataimból egy kérdés szakított ki.
-Kivel mész a bálba?-kérdezte Bruno
-Senkivel,egyedül megyek.Persze ott lesz velem a barátnőm.-mondtam miközben vetkőztem.
-Nem értem.Miért mész egyedül?Nincs egy ép eszű srác sem a sulidban,hogy elhívjon?-kérdezte mérgelődve
Lassan belebújtam a ruhába.majd válaszoltam.
-Nem erről van szó,csak a barátom nem ér rá.-csúszott ki a számon
-Van barátod??-kérdezte meghökkenve
Oh a francba hogy én nem tudom tartani a számat.
-Igen.-válaszoltam-Kérlek segítesz felhúzni a ruhámat?-kérdeztem majd háttal neki elhúztam a függönyt hogy fel tudja húzni.
Csiga lassan húzta fel,miközben az egyik ujjával végig simította gerincem vonalát,amitől kirázott a hideg,pedig nem akartam.
-Kösz-mondtam gyorsan majd vissza viharzottam a fülkébe.
Mély levegőt vettem,hogy megnyugodjak.Ez meg mégis mi a franc volt???Nem csinálhat ilyet.
-Ki a barátod?-kérdezte hirtelen.
-Harry-böktem ki az igazat,hisz már úgy is mindegy.
-Mármint Harry Styles?-kérdezte
-Igen,már lassan egy hónapja együtt vagyunk.-mondtam
-Komolyan?-kérdezte
-Igen és úgy érzem hogy komoly a dolog,nagyon fontos nekem.-mondtam magamat is meglepve.
Kisétáltam hogy ő is megnézhesse,hogy áll.Amikor kiléptem láttam hogy épp mondani akart valami,de amint meglátott becsukta a száját és csak bámult.
Percekig csak nézett,és már kezdtem idege lenni.
-Ilyen rossz?-kérdeztem bizonytalanul.
-Nem dehogy is.Elképesztően gyönyörű vagy.-mondta elhaló hangon.
-Köszönöm.-mondtam elpirulva.
-Angela visszük a ruhát.-mondta Bruna,majd adta volna a hitelkártyáját oda a nőnek.
-Hé,Hé Hé te meg mit csinálsz?-kérdeztem átszelve a helyiséget és kikaptam a kezéből a hitelkártyát.
-Ööö ki akarom fizetni?-kérdezte mintha ez teljesen rendben lenne.
-Azt biztos nem,én fogom kifizetni.-mondtam
-Ash ne csináld már,had vegyem meg,hidd el van rá pénzem.-mondta
-Engem viszont nem érdekel,hogy mennyi pénzed van ez az én ruhám és én fogom kifizetni.-makacskodtam tovább.
-Más lány örülne,ha bárki fizetné a ruháját.-mondta
-Tudom,de már mondtam én nem más lány vagyok.-mondtam
-Ja azt vettem észre.-motyogta.
Vissza adtam a hitelkártyáját majd oda adta a sajátomat a nőnek.Bár rettenetesen drága ruha volt,teljesen megérte.
Visszaöltöztem,majd most már a csodálatos új ruhámmal elindultunk hazafelé.
Amikor megérkeztünk a házamhoz, Brunohoz fordultam.
-Nem jössz be?-kérdeztem udvariasan.
-Szívesen mennék,de interjúm lesz.-mondta
-Ez a sok sztár dolog-forgattam a szemem mosolyogva
-Nem furcsa hogy hirtelen ennyi sztárt ismertél meg?-kérdezte
-Nem annyira,talán azért mert nem úgy tekintek rájuk mint a sztárokra,hanem úgy mint a sima emberekre,végül is azok.-magyaráztam.
-Ez az egyik ok amiért kedvellek.-mondta miközben egy hajtincset tűrt el az arcomból és a fülem mögé tette,de a keze továbbra is arcomon maradt és simogatta azt.Ettől nagyon kellemetlenül éreztem magam.
Majd hirtelen láttam,hogy az arca vészesen közelít az enyémhez.Úr isten ez most meg akar csókolni??
Teljesen kiakadtam és lefagytam.Most mit csináljak?
Már majdnem össze ért a szánk,mikor végre kapcsolt az agyam és elfordítottam a fejem,így csak az arcomra adott egy puszit.
-Bruno ezt nem szabad,nekem ott van Harry és nagyon kedvelem.-mondtam
-Igazad van sajnálom csak elragadott a hév.-sütötte le a szemét.
-Semmi baj megesik,csak többször ne.-mondtam
-Ígérem nem  fog-mondta
-Barátok? -kérdeztem
-Barátok.-ölelt meg
Az ölelés után kiszálltam a kocsiból,majd integettem neki amíg elhajtott,de végig csak egy dolog járt a fejemben...Ezt sosem tudhatja meg Harry......

23,

A kocsiba egész úton áradoztam a koncertről,Harry csak mosolygott.
-Mit mosolyogsz ennyire?-kérdeztem vidáman egy piros lámpánál.
-Semmin csak boldog vagyok.-mondta lágyan,amivel az én szívemet is meglágyította.
-Én is boldog vagyok nagyon.-csókoltam meg.
De a nagy csókolózásban valaki ránk dudált,így el kellett húzódnunk.
Hamar megérkeztünk hozzám,ugye most Ash sincs itt.Ja tényleg el felejtettem mondani,hogy ott maradt Londonban,mivel megkapta a modell állást és holnap kell mennie bemutatkozásra,én még most se tudom melyik stúdióba vették fel.Sőt azt se tudom mi lesz most,hogy elmegy.
-Min gondolkodsz?-kérdezte Harry
-Semmin.-mondtam-Csak azon hogy adnál nekem magán koncertet?-kérdeztem
-Most nem.-mondta fáradtan
-Akkor sem ha a közönség meztelen?-kérdeztem huncutul és elkezdtem lehúzni a ruhámat.
Harry meglepetten kapta rám a tekintetét és tátott szájjal nézte ahogy kibújok a ruhámból.
-Hol a színpad?-kérdezte azonnal,mire nekem nevetnem kellett.
-Ott-mutattam az ágy előtti kis részre,majd lessen bemásztam az ágyba várva hogy kezdődjön a műsor.
-Csak megjegyzem hogy a közönség nem is meztelen-mondta
-Minden egyes dalnál leveszek még egy ruhát.-kacsintottam.
Nem is kellett többet mondanom Harry elkezdett énekelni.Először a Rock Me-t énekelte,én meg ez után levettem a melltartómat.Majd elénekelte az I would-ot,mire én levettem az utolsó takaró ruhadarabot.
Harry rázendített a következő dalra de a dal negyedénél abbahagyta és elindult felém.
-Így nem tudok koncentrálni.-mondta  majd felmászott az ágyra.
-Jaj hogy segíthetnénk ezen?-kérdeztem vigyorogva
-Van pár ötletem.-csókolt meg
A csókunk egyre szenvedélyesebb lett és a keze nem tétlenkedett,végig barangolta az egész testem,majd történt aminek történnie kellett....
Reggel arra ébredtem hogy valaki a nyakhajlatomba szuszog. Harry még békésen aludt,így kikászálódtam az ágyból és elmentem a konyhába,hogy csináljak reggelit.
Neki láttam egy szimpla tojásrántottához.Mindenfélén gondolkodtam,de leginkább a tovább tanuláson és a szalagavatón ami három nap múlva lesz és még ruhám sincs.
Ezeken gondolkodtam amikor éreztem hogy egy  kar ölel körbe és magához húz.

-Jó reggelt.-köszönt szokásos reggeli dörmögős hangján Harry.
-Szia,mindjárt kész a reggeli.Ülj le ott a kávé ahogy szereted.-adtam puszit a szájára.
-Anyám milyen csajt fogtam ki magamnak.-mondta mosolyogva
Én csak nevettem a bókon,majd csináltam tovább a kaját.
Gyorsan ki tettem két tányérra majd leültem Harry-vel szembe.
-Hogy aludtál?-kérdeztem
-Jól,melletted mindig jól alszom.-mondta kedvesen-Főleg ha nincs rajtad ruha-tette hozzá pimaszul.
Nagyából csendbe voltunk,mindkettőnknek reggel volt még.De lehetett érezni a jó hangulatot és a nyugalmat,ami szerintem azért volt mert végre együtt voltunk és mindketten boldogok voltunk,legalábbis én nagyon.
-Mikor jön meg a jelentkezési lapod?-törte meg Harry a csendet.
-Honnan tudod hogy jelentkeztem valahova?-kérdeztem döbbenten aztán leesett....
-Em mesélte,hogy jelentkeztél Londonba egy gyakornoki helyre meg ide New Yorkba és hogy nem tudod mit akarsz.-mondta
-Hát igen.-húztam el a számat.
-Akkor gyere kitaláljuk együtt.-fogta meg a kezem majd ott hagyta az edényeket az asztalon és behúzott a nappaliba ahol összebújtunk a kanapén.
-Sorold fel,hogy melyikben mi tetszik és mi nem.-mondta
-Oké.A New Yorkiban tetszik hogy itt van,nem kell elköltöznöm és nagyon szép.Ezen felül tanulhatok magyart és írást amit nagyon szeretnék,de nem olyan jó mint a másik.A másikban nagyon tetszik hogy már rögtön beledobnak minket a mély vízbe és nem kell elméleteket tanulnunk,csak azt nézik miket írunk és mit érünk el saját erőből,szóval eléggé az életre tanít és már közben is szerezhetünk munkát magunknak.Viszont nem tetszik hogy ott van Londonban.Nem vagyok benne biztos hogy kész vagyok visszaköltözni oda.Ja és itt vagy te is mint előny,hisz ha oda vesznek fel akkor többet látnánk egymást-fejeztem be egy nagy sóhajjal.
-Figyelj szerintem ne úgy dönts hogy engem is figyelembe veszel.Ne értsd félre eszméletlen boldog lennék ha közelebb lennénk egymáshoz,de úgy dönts ahogy a jövődnek jó.-adott puszit a fejemre.
-Nem is tudtam hogy ilyen bölcs is tudsz lenni.-néztem fel rá.
-Hát igyekszem-kacsintott rám.
-Majd úgy is elválik,ha megjön a felvételi értesítő ma vagy holnap.-mondtam
-Akkor ezek szerint most lesz valamikor a szalagavatód is.-mondta mosolyogva
-Igen,három nap múlva.És arra ..gondoltam....hogy eljöhetnél velem-mondtam szégyenlősen.
-Nagyon megtisztelő lenne,de sajnos nem lehet.-mondta szomorúan.
-Oké,megértem.-mondtam csalódottan,hisz nagyon rosszul esett hogy nem lesz ott egy ilyen fontos eseményen.
-Nagyon  szeretnék elmenni veled és rettenetesen sajnálom,de Afrikában leszek.-mondta
-Afrikában??-kérdezte döbbenten
-Igen,pénz gyűjtünk az afrikai gyerekeknek.-mondta
-Huh ez nagyon rendes tőletek.-mondtam és szorosabban hozzábújtam
Sokszor hallottam vagy olvastam arról hogy egy híresség jótékonykodik,de nem nagyon hiittem hogy tényleg el is mennek oda.Ez is bizonyítja hogy mennyire félre ismerjük őket.
-Mikor indul a géped?-kérdeztem
-Két óra múlva.-mondta
-Nem akarom hogy elmenj.-vallottam neki be
-Én se szeretnék menni.-ölelt szorosabban
Ekkor halottam hogy pittyeg a telefonom az asztalon,kelletlen kimásztam Harry ölelő karjai közül majd megnyitottam az SMS-t.

Szia Ash.

Arra gondoltam hogy összefuthatnánk ma valamikor.Már ezer éve nem láttalak.

XOXO Bruno

Mosolyogtam.majd azonnal visszaírtam neki hogy rendben csak mondja meg hol és mikor.

-Ki volt az?-kérdezte kíváncsian Harry.

-Áh csak Bruno.-legyintettem

-És mit szeretett volna?-pedzegette a témát tovább

-Semmi különöset,csak megbeszéltük hogy találkozunk délután.-mondtam vidáman

-Igen?Nem tetszik ez nekem.-húzta a száját én meglepetten néztem rá.

-És miért is?-húztam fel a szemöldökömet.

-Azért mert nem nézem jó szemmel hogy a barátnőm egy másik pasival járkál,főleg egy olyannal akiből sugárzik a szexualitás és szinte mindenkit meg kap.-mondta kicsit idegesen

-Te féltékeny vagy?-kérdeztem meghökkenve.

-Van rá okom?-kérdezte komolyan

Na ez már több a soknál.Mi az hogy nem bízik benne?

Fogtam magam és ott hagytam a kanapán majd beviharzottam a fürdőbe és magamra zártam az ajtót.

Egy két másodperc múlva halottam hogy Harry kopogását az ajtón.

-Ash sajnálom nem úgy gondoltam.-mondta 

-Kösz a bizalmat Harry Sryles.-mondtam direkt ki a hosszú nevét ezzel is érzékeltetve hogy egy pöcs volt.

-Figyelj nagyon sajnálom és ha te azt mondod hogy csak egy barát hiszek neked.-mondta 

Erre már én is kimentem a fürdőből és megálltam vele szembe a falnak támaszkodva tartva a távolságot.

-Igazán bízhatnál bennem,hisz én se féltékenykedem a több ezer lányra akik minden nap körülrajonganak és megvesznek érted.-mondtam

-Tudom és igazad van,nem is benned nem bíztam hanem benne nem.

-De hidd el ha én nem akarok semmit akkor nem is lesz semmi,mert én a te hülye fejedet bírom.-mondtam mosolyogva

-Igen és nagy mázlim is van.-mondta miközben át szelte a távolságot s megcsókolt.

Miután meg volt az első veszekedésünk,amit nagyon jól kezeltünk szerintem,Harry elment megfürdeni és készülődni,mivel nem sokára indulnia kell.Én addig elpakoltam a konyhába,hisz megbeszéltük hogy nem megyek vele ki a reptérre mivel sok lesz  a fotós és még nem szeretném felvállalni a kapcsolatunkat a nyilvánosság előtt,bár elképzelhető hogy már lekaptak minket,de általában figyelünk és Harry sapkába és napszemüvegben van így nem ismerik fel.

Halottam ahogy Harry jön kifele a fürdőből,most már teljesen készen.

-Indulnom kell.-mondta mosolygás nélkül.

-Mi lenne ha elrabolnálak és kikötöznélek és nem tudnál elmenni?-kérdeztem

-Jó ötlet főleg ha az ágyadhoz kötözöl ki.-kacsintott-De mennem kell,mert vár Afrika.-mondta

-Oké,de hozol nekem egy zsiráfot?-kérdeztem mosolyogva

-Egy zsiráfot?-kérdezte

-Igen,úgy szeretnék egy zsiráfot,aki reggelente benéz az ablakon és sétáltathatom az utcán.-mondtam-Természetesen a hidakat kerülve.-mondtam

-Oké ha tudok hozok neked egy zsiráfot,bár kicsit necces lesz az ellenőrzésen de megoldom.-mondta vidáman.

Felcsimpaszkodtam a nyakára és megcsókoltam,a csókunk jó hosszan tartott amit a telefon csörgése szakított félbe.

-A fiúk már keresnek,indulnom kell,de amint vissza jöttem azonnal hozzád jövök.-mondta-Ja és csinálj sok képet a szalagavatóról.-mondta

Még egy gyors csókot váltottunk,majd néztem ahogy elsétál......