2014. december 23., kedd

17

Két nap telt el eseménytelenül,amikor is Em letámadott,hogy csinálnunk kell valamit.
-Csajszi muszáj kimozdulnunk,mert tiszta vénasszonyok vagyunk semmit nem csináltunk két napja csak tanulunk folyamatosan.-mondta
-Igen,mivel muszáj ha egyetemre akarsz menni.-mondtam miközben próbáltam tovább tanulni.
-De már két napja nem vásároltam semmit.- mondta tettetett kétségbeeséssel.
-Komolyan tanulnom kellene.-mondtam
-Kérlek te nyanya.-dobott "kedvesen" fejbe egy párnával.
-Jó menjünk.-adtam be a derekamat.
-Oké de öltözz át ilyen kinézettel nem megyek veled utcára.-nevetett
-Héé ez fájt.Mi bajod a csörikés pólómmal?-kérdeztem felháborodva
Nem is válaszolt csak mosolyogva kiment,és hozzátette hogy siessek,mert itt hagy. Valószínűleg itt fog hagyni miután ő könyörgött hogy menjek vele.
Gyorsan átöltöztem és megcsináltam a hajam.

Miután kész voltunk elindultunk a közeli plázába ,mert Em vásárolni akart(milyen meglepő) én meg inni akartam egy hatalmas jeges kávét.
Először vásárolgattunk ami ugyebár elég hosszú volt mint mindig,ugyanis Em rengeteget nézelődik és válogat aztán nem tetszik neki semmi,de utána öt bolttal később rájön hogy az első boltban látott ruha élete szerelme,és mivel a modellkedésből sok vásárlásra fordítandó pénze van ezért sok élete szerelme van.
Három óra vásárlás után,megjegyzem én nem vettem semmit csak csöndben szenvedtem,Em megengedte hogy kávé szünetet tartsunk.
Beültünk a helyi Starbuckba és vettünk egy egy italt,majd leültünk beszélgetni.
Elsőként csak ilyen általános hülyeségekről beszéltünk, majd jó sokat Niall-ról,aztán szóba jött a tovább tanulás.
-Ash hová akarsz tovább tanulni?-kérdezte
-Hát két helyre adtam be a jelentkezésem.Ide New Yorkba az az első,egy írói iskola,ahol újság írónak tanulhatok.A második Londonba egy azonnali újsági gyakorlatos helyre,de szerintem azt átírom.
-Nehogy átírd,az az álmod.-mondta Em
-De Londonba van.-mondtam.
-Figyelj szerintem ne írd át,majd ha esetleg felvesznek majd akkor ráérsz ezen gondolkodni,addig is hagyd csak ott.-biztatott
-Igazad van,addig még bármi történhet,nem zárok ki egy lehetőséget sem.-mondtam-Te mit fogsz csinálni?-kérdeztem
-Hát beadtam különböző modell cégekhez az aktám,de mellette jelentkeztem Londonba egy egyetemre ahol eldönthetem hogy idegen vezető vagy stewardess leszek.-mondta
-Az tök jó,de tuti kiválaszt valamilyen ügynökség,annyit modellkedtél már,hogy hülyék lennének ha visszautasítanának.-mondtam biztatóan.
-Oké most már vásároljunk tovább.-mondta határozottan.
Mielőtt felállhattam volna hallottam hogy pittyeg a telefonom,ami azt jelezte hogy SMS-em jött.
Harry-tő.Gyorsan megnyitottam.

Londonba kell jönnöd szükségem van rád

Ennyi állt a levélbe.Nem tudom mi lehetett a baja,próbáltam hívni de nem vette fel a telefont.Remélem nincs nagy baj csak hiányzom neki és ez csak ilyen képletes SMS volt,mert nem hiszem hogy kész vagyok Londonba utazni,és ezt ő is tudja. De akkor minek írta?
Mindegy gyorsan vissza írtam neki mivel már Em el is indult és nem akartam lemaradni.

Sajnálom nem megy

Egész estig vásároltunk és annyi csomaggal mentünk haza hogy azt hittem hogy leszakad a kezem.
Otthon csináltam vacsit míg Em elrakta az új cuccait.
Szépen leültünk enni és közben dumcsiztunk mindenféléről.
-Úgy sajnálom szegény Harry-t.-mondta egyszer csak Em.
-Miért?-kérdeztem ijedten.
-Mert az anyukája kórházban van.Nem is tudtad?-kérdezte
Én csak sokkosan nemet bólintottam.
-Nagyon megsérült és életveszélyes állapotban van,Harry teljesen kikészült.-mondta szomorúan.
Hogy én mekkora egy idióta vagyok. Harry-nek ténylegesen szüksége van rám.Úristen teljesen kilehet borulva.Ahogy az anyukájáról szokott beszélni,nagyon szereti és ő neki az egyik legfontosabb dolog a világon,főleg hogy az apukája elhagyta.Eszméletlen nehéz lehet neki én meg a saját kicsinyes hülyeségem miatt azt mondtam hogy nem megyek,mikor talán életében most van a legnagyobb szüksége rám...
-Most azonnal Londonba kell mennem.-álltam fel határozottan.
-Mi?Miért?-pattant fel Em is.
-Mert Harry-nek szüksége van rám.-mondtam és már pakoltam is be pár fontos dolgot a kis táskámba.
-De nem értem,ha te elmész miben tudsz segíteni?-kérdezte
-Ott kell lennem Harry mellett.-mondtam még mindig határozottan.
-De miért?Hisz nem vagy a barátnője vagy ilyenek.-mondta 
Kínosan rámosolyogtam és azonnal leesett neki.
-Istenem ti együtt vagytok.-ült le az ágyra meglepődésében.
-Sajnálom el kellett volna mondanom,de titokban akartuk tartani.
-Tudhattam volna,hisz ahogy egymásra néztek az mindent elárul,és ő volt az a srác akiről beszélgettünk de hülye vagyok.-hüledezett Em.
-Nem vagy hülye csak jól titkoltuk.-mondtam
-Hát az biztos.
-Szóval most már érted miért kell ott lennem vele?Az anyukája az egyik legfontosabb személy az életében és nekem mellette kell lenem.-mondtam
-De készen vagy rá a történtek után?A sok emlék meg minden?-kérdezte aggódva
-Nem hiszem,de Harry miatt meg teszem.-mondtam
-Te nagyon kedveled.-mondta
-Igen.-mosolyogtam rá.
-Oké foglalok neked jegyet-mondta és már ment is a gépéért.
Szerencsére sikerült neki foglalnia egy óra múlva induló gépre jegyet,hamar bepakoltam és már hívtam is a taxit.
-Vigyázz magadra Ash,ha baj van hívj.-mondta és átölelt.
-Rendben.öleltem meg és már indultam is a reptérre.
Pont elértem a repülőt,és időben el is indult így már csak azon idegeskedtem hogy hamar oda érjek és minnél előbb Harry mellett legyek.....












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése